Reumatológia – bevezető

  Az immunológiai és molekuláris biológiai kutatás – különösen a gyulladás és a szövetdestrukció immunológiája területén – az utóbbi évek során alapvetően új ismereteket hozott (IL-23 és IL-17 citokinek, Th17 T-lymphocyta-vonal). Az eredmények várható átültetése a klinikai orvoslás gyakorlatába forradalmian új lehetőséget nyit meg a reumatológia és a klinikai immunológia számára. E felismerések és a belőlük adódó klinikai következmények sokasága különösen jól tükröződik a Német Reumatológiai Társaság soros éves kongreszszusának programjában. Ezt a találkozót szeptember 19-e és 29-e között rendezték meg Hamburgban. Az itt olvasható válogatást azzal a céllal állítottuk össze, hogy bemutassuk az érintett szakterületek sokoldalúságát és a találkozó jellegét.
   Számos új gyógyszer hatásmódja – mindenekelőtt a biológiai hatóanyagoké, köztük a TNF-a-gátlóké, vagy a sejteket célzó kezelések, mint a CTLA4-immunglobulin vagy az anti-CD20 antitestek – alapul a génkifejeződéssel (génexpresszióval) és a géneknek (a betegség szempontjából jelentős) gyulladáskeltő és mátrixroncsoló effektor molekulákká történő átírásával kapcsolatos új molekuláris immunológiai felismeréseken. Grützkau és munkatársai a reumatológiai betegségek célsejtjeiben és célszöveteiben zajló génkifejeződés nyomon követésének korszerű módszereit foglalják össze. Egyúttal bemutatják a nyert adatok klinikai értelmezését is.