A kollagenózis a szisztémás autoimmun betegségek és a vasculitisek régeb­bi gyűjtőneve. A közlemény röviden összefoglalja a szisztémás autoimmun betegségekben szenvedő páciensek gondozása során a döntéshozatalt se­gítő klasszifikációs, aktivitási, remissziós kritériumokat, a szervi károsodás megítélésére szolgáló indexeket és a kezelési javaslatokat. Részletesebben tárgyalja az elmúlt évben a klasszifikációs kritériumokban, kezelési javas­latokban történt változásokat.

Az asthma és a COPD együtt a negyedik leggyakoribb halálok az Egyesült Ál­lamokban. A két betegséget nehéz megkülönböztetni egymástól; a pontos diagnózishoz spirometriára van szükség. Asthmát akkor állapítunk meg, ha hörgőtágító adása után reverzibilisnek bizonyul a légúti obstrukció, vagy ha a metakolinteszt bronchokonstrikciót vált ki. COPD akkor diagnosztizál­ható, ha a spirometriával megállapított légúti obstrukciót hörgőtágítóval nem lehet visszafordítani. Az asthma–COPD overlap szindróma nem önálló diagnózis, azoknak a betegeknek a leírására szolgál, akiknél együtt vannak jelen a két betegség diagnosztikus jegyei.

Az akut lázas állapot ellátása a nehéz klinikai döntéshozatalok közé tar­tozik. A beteg értékelése során a láz jellege, a panaszok, tünetek segíte­nek a helyes mederbe terelni a klinikai gondolkodást. Bár a láz hátterében a leggyakoribb etiológiai tényező a fertőzés, érdemes gondolkodni nem fertőzéses eredetben is, amely antibiotikumspóroló jellege miatt mérsékli a multirezisztens kórokozók hosszú távú hatásait.

Amíg a gyermekgyógyászok alapképzésének fontos része a védőoltások is­merete, a belgyógyászati képzésben ez valamelyest háttérbe szorul. A jelen közlemény igyekszik egy jelentősen leegyszerűsített, áttekinthető össze­foglalót adni a felnőttkorban ajánlott védőoltásokról.