A nemrég közölt nemzetközi felmérés, a SANTORINI vizsgálat sem szolgált meglepetéssel, azaz a nagy és az igen nagy kardiovaszkuláris rizikójú beteg­csoportok esetében nem javultak lényegesen az antilipidémiás kezelések mutatói.¹ A betegek 23%-a és 21%-a nem részesül ilyen terápiában, sztatin-monoterápiát 58%-uk és 52%-uk kap, továbbá sztatin+ezetimib kombiná­cióban a betegek 19%-a és 17%-a részesedik. A medián LDL-koleszterin- (LDL-K-) érték 2,4 és 2,0 mmol/l, amely messze van az irányelvek szerinti ajánlottaktól.

Az Evaluate Vantage 2023-ban is összeállította azon gyógyszerek tízes lis­táját, amelyek többsége még a késői fejlesztési fázisban van ugyan, ám mégis „blockbuster” várományosok, azaz a közeljövőben vélhetően évi 1 milliárd dollárt meghaladó árbevételt fognak generálni.

A magasvérnyomás-betegség és a kardiovaszkuláris megbetegedés közötti összefüggés, a kockázat növekedése jól ismert. A magasvérnyomás-betegség eredményes kezelésében figyelembe kell venni a további kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, egyéb rizikófaktorokat, a társbetegségeket, az esetle­ges célszervkárosodásokat, valamint az egyén életmódját, szociális tényezőit is. A betegek életmód-változtatásának támogatása mellett a gyógyszeres kezelésben a monoterápia helyett akár egy tabletta formájában alkalmaz­ható kombinált terápia javasolt. A szerzők egy olyan vizsgálat eredményeit ismertetik, amelyben a kombinációs sémát carvedilollal egészítették ki. Az alkalmazott kombinált gyógyszeres terápia mellett a vérnyomásértékek rövid távon rendeződtek, a beállított terápiát a betegek jól tolerálták.

Az ateroszklerózis következményeként kialakuló érbetegségek okozzák világszerte a legtöbb halálesetet. Az ateroszklerózist, a néhány évtizeddel korábban gondoltakkal ellentétben, ma megelőzhető és gyógyítható beteg­ségnek tartjuk, amiben a legnagyobb szerepe a lipidcsökkentésnek volna.

A felnőtt lakosság több mint 40%-a magasvérnyomás-beteg­ségben szenved, ugyanakkor a hipertóniások kevesebb mint fe­léről mondható el, hogy vérnyomásuk a céltartományban van. A krónikus betegség évtizedekig tartó gyógyszeres kezelést igé­nyel. A tartós együttműködés érdekében nemcsak hatékony és a tolerálhatóság szempontjából kedvező, biztonságos terápiára van szükség, hanem egyszerű kezelési sémákra, így a fix dózisú kombinációk és a 24 órás hatástartamú készítmények jelentősége igen nagy. A témáról dr. Páll Dénessel, a Debreceni Egyetem Bel­gyógyászati Klinika professzorával, a Magyar Hypertonia Társa­ság elnökhelyettesével a társaság 2022-es siófoki kongresszusán beszélgettünk.

Az utóbbi években megjelent hypertonia irányelvek egyszerűsí­tett bevezető vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelést javasol­nak, az ún. egytablettás kombinációt. Ez ugyanis javítja a gyógy­szeres kezeléshez való ragaszkodást, és felgyorsítja a vérnyomás céltartományba kerülését. Ezek a több hatóanyagot tartalmazó kombinációk többek között diuretikumot is tartalmazhatnak. Nagy Viktor, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hemato­lógiai Klinika főorvosa szerint a tanulmányok alapján úgy tűnik, hogy a tiazidszerű diuretikumok erősebben csökkentik a vérnyo­mást és nagyobb kardiovaszkuláris védelmet biztosítanak, mint a tiazid típusú diuretikumok, és ezek az eredmények már tükrö­ződnek a módszertani ajánlásokban.