A szerzők a hyperlipoproteinaemiák kezelésének lehetőségeit foglalják össze. Bemutatják, hogy az elmúlt időszakban ezen a téren milyen jelen­tős előrelépések történtek, a hagyományos koleszterincsökkentő sztatin-és ezetimibterápia mellett egyéb új koleszterincsökkentők jelentek meg. A hypertriglyceridaemiák kezelésének új alternatívái az apolipoprotein C3-gátló volanesorsen és az angiopoietin-like 3-gátló evinacumab készítmé­nyek. Bár egy részük jelenleg nem érhető el hazánkban, mégis fontosnak tart­juk, hogy a szakmai közönség ezekről is megfelelő ismeretekkel rendelkezzen.

Az obstruktív alvási apnoe betegség a populáció kb. 5%-át érinti, hazánk­ban kb. 500 000 embert. Jelentőségét a következményes betegségek tár­háza adja. Szerepe van többek között a magas vérnyomás, a szívinfarktus, különféle szívritmuszavarok, az agyi érbetegségek (stroke) kialakulásában. Jellegzetes következménye lehet a fokozott nappali aluszékonyság, és szá­mos, a kognitív működések különféle aspektusait érintő hatás. A kórképpel kapcsolatosan sok új vizsgálati eredmény, információ áll rendelkezésre. A patofiziológia új szempontok szerinti átgondolása hozzájárul a betegség valódi súlyának megértéséhez a következményes kórképek kialakulásában.

Napjaink gasztroenterológiai gyakorlatában egyre többször találkozunk antithromboticus terápiában részesülő betegekkel. Az endoszkópos be­avatkozásokat megelőzően ebben a betegcsoportban az antithromboticus terápia optimalizálása válhat szükségessé. A megfelelő terápiamódosí­táshoz alapvetően az endoszkópos beavatkozás okozta vérzéses és az alapbetegség okozta thromboticus rizikót kell figyelembe vennünk. Jelen közlemény a rutin gasztroenterológiai gyakorlatban leginkább előforduló esetekhez hivatott részletes szakmai segítséget nyújtani.

Az agyalapi mirigy elégtelenségén azt értjük, hogy a mirigy egy vagy több hor­monjának elválasztása csökken vagy leáll, gyakran súlyos következményekkel. A cikk kóroktani és kórélettani alapokon ismerteti a kórismézés és a kezelés főbb tudnivalóit. A szerzők szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a célszervek nem specifikus tünetekkel járó funkcionális deficitje esetén a nem endokrino­lógus kollégák gondoljanak a hypophysis elégtelenségének lehetőségére is.

A centrális vénás kanülök használata során bekövetkező fertőzések komoly terhet rónak a betegre és az ellátórendszerre egyaránt. Morbiditásuk és mortalitásuk jelentős. Az Egyesült Államokban minden évben 30–40 000 esetet regisztrálnak, a kezelés egyenként körülbelül 45 000 dollárba kerül. Kialakulásukban szerepet játszhatnak beteggel, eszközzel és annak behe­lyezésével kapcsolatos tényezők. Kezelésük komplex, nehéz, de lehetséges. Az elérhető erek korlátozott száma és az esetleges szövődmények, valamint a betegeknek tulajdonítható faktorok miatt egyre inkább a kanülök meg­tartására irányuló törekvések állnak a kutatások homlokterében.

A mediterrán diéta az egyik legismertebb, legegészségesebbnek tartott, va­lamint a legtöbbet vizsgált étrend a világon. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás megerősítette, hogy a mediterrán étrend kedvezően befolyásolja a kardiovaszkuláris rizikótényezőket, azaz csökkenti a vérzsírértékeket, a vérnyomást, a krónikus alacsony szintű gyulladást, segít az elhízás és a cukorbetegség megelőzésében.