Evangelos Kalaitzakis és Einar Björnsson cikkei

Célkitűzés. A máj-cirrhosist gyakran kísérik gasztrointesztinális tünetek. Nem vizsgálták e betegcsoportban a savgátló kezelés (AAT, antiacid therapy) hatásait. Tanulmányunk célja az AAT szerepének elemzése máj-cirrhosisos betegek körében.

Módszerek. Összesen 128, egymást követően vizsgálatra került máj-cirrhosisos betegnél elemeztük a savgátló szerek használatát és javallatát. Ennek keretében összegyűjtöttük a felső tápcsatornai endoszkópiára és az egyidejű gyógyszeres kezelésre vonatkozó adatokat. A gasztrointesztinális tünetek fennállásának és súlyosságának felmérésére validált kérdőíveket alkalmaztunk. Csak a szakirodalom által meggyőzően alátámasztott tényezőket tekintettük az AAT megfelelő indikációjának.

Eredmények. A cirrhosisos betegek 40%-a (n=51) részesült savcsökkentő kezelésben. A javallat a betegek 37%- ánál (n=32) helytálló, 63%-ban (n=32) helytelen volt. Az indikáció többnyire (34%) korábbi varixvérzés miatt bizonyult helytelennek. Nem megfelelő indokkal alkalmazott AAT mellett súlyosabb emésztési zavarok jelentkeztek, mint kezelés nélkül (p<0,05). A többváltozós elemzés szerint az indokolatlan AAT csak a korábbi varixvérzéssel és az egyidejűleg szedett gyógyszerek számával mutat független kapcsolatot.
Következtetések. A cirrhosisos betegek jelentős hányada részesül savcsökkentő kezelésben. A terápia javallata jobbára helytelen, ami miatt varixvérzés után hosszú távon adnak AAT-t. A helytelen indikációval történő savcsökkentő kezelésben részesülőkben az emésztési zavarok súlyosabbak, és ez arra utal, hogy a gasztrointesztinális tünetek szerepet játszhatnak e betegek rendszeres protonpumpagátló- szedésében.