9
Orvostovábbképző Szemle XXI. évf. 3. szám, 2014. március
•
Gondolatok az alkoholproblémáról
meg. Fontos lenne, hogy az egészség-
ügyben az ellátók (kórházi, kórházon
kívüli) volumene, minősége javuljon.
Kongruens és hozzáférhető finanszí-
rozott ellátások legyenek (az alacsony
küszöbűtől a hosszú távú rehabilitá
cióig).
Fontos volt a detoxikálók megszün
tetése és az intoxikált betegek ellátá
sának az egészségügybe történő eti-
kus becsatornázása. Kétséges, hogy
a sürgősségi ellátásokat követően az
addiktológiai vagy a pszichiátriai osz-
tályok folytatják és fejezik be a meg-
kezdett megvonások és a delíriumok
kezelését. Mi történik a klienssel ezt
követően? A hosszú távú rehabilitá-
ciós kezelések fontos eleme a szocio-
pszichoterápiás koncepciók mellett az
averzív, az anticraving gyógyszerelés,
az ártalomcsökkentés megvalósítása.
9
A rendszeres ambuláns kontrollban az
államilag finanszírozott addiktológiai
ellátórendszer mellett az egyházak és
a civil szervezetek szerepe megkerül-
hetetlen (pl. Kékkereszt Egyesület, Ka-
tolikus Karitász).
Fontos kérdés a terápiák hatékony-
sága és széles merítése mellett a ko-
rai felismerés. Ebből a háziorvosi
praxist kihagyni nem szabad. Javas-
latot készítettünk 2011-ben „Alko-
holproblémával küzdők szűrése és
rövid intervenciója az egészségügyi
alapellátásban” címmel.
10
Ebben az
anyagban OEP-szakértők bevonásá-
val kidolgoztuk a szűrés finanszíro-
zásának feltételeit. Javaslatot tettünk
a következőknek a protokollba való
beemelésére: „A protokoll címében
megfogalmazott alkoholbetegség
problematikáját a kockázatos ivás és
az ártalmas ivás fogalomkörével kell
bővíteni. Az ártalmas ivás megta-
lálható a BNO-10-ben: »Az ártalmas
ivás olyan ivási mintázat, mely már
károsodást okozott az egyén egész-
ségében. Ez lehet mind szomatikus,
mind mentális.« A kockázatos hasz-
nálat az alkoholfogyasztásnak olyan
formája, mely ártalmas következmé-
nyek veszélyével fenyegeti az alko-
holfogyasztót. Ezek a következmé-
nyek lehetnek egészségügyi jellegűek,
de jelenthetnek szociális szövődmé-
nyeket is. Az alapellátásban dolgo-
zók fontos népegészségügyi feladata
e két problémás alkoholhasználó cso-
port kiszűrése.” Jó lenne, ha a leendő
protokollszerkesztők ezt is szem előtt
tartanák a preambulum megfogalma-
zásakor, és ha hivatkoznának vagy tá-
maszkodnának a kidolgozott 2011-es
javaslatra.
Irodalom:
1.
2.
3.
4.
WHO, Department of Mental Health and
Substance Abuse. Global Status Report. Alcohol
Policy. Genf, 2004
5.
Az Európai Unió Tanácsa. Az alkohollal
kapcsolatos károk csökkentésére vonatkozó uniós
stratégia, 2006.
eu/doc/srv?l=HU&t=PDF&gc=true&sc=false&f=
ST%2015258%202006%20INIT
6.
Országos Addiktológiai Intézet. Alkoholpoliti-
ka és -stratégia, tervezet, 2006.
hu/doksi/Alkoholpolitikai_strategia_2006_OAI.pdf
7.
Országos Addiktológiai Centrum. Alko-
holpolitika és -stratégia, tervezet, 2009.
vitaanyagok/alkohol-politika
8.
gyar/2010/06/08/ez_orban_29_pontja/
9.
APA Practice Guidline for the treatment of
patients with substance use disorders: alcohol,
cocaine, opioids. Am J Psychiatry 1995;152(11.
Suppl):1–59
10.
OEFI, Országos Addiktológiai Centrum.
Alkoholproblémával küzdők szűrése és rövid
intervenciója az egészségügyi alapellátásban.
Javaslat. Bp., 2011
Ajánlott irodalom:
1.
Jelentés az Országgyűlés részére az Egészség
Évtizedének Népegészségügyi Programja 2011.
évi előrehaladásáról. Bp., 2012. június
2.
OEFI, Országos Addiktológiai Centrum. Szak-
politikai Program az Alkoholprobléma Visszaszo-
rítására, 2013–2017. 2.0 verzió
3.
Kurimay T. Mentális Egészségügyi Szakpolitikai
Program (MESZP). A pszichiátriai ellátórendszer
fejlesztése 2020-ig c. tervezet szakmai szempont-
jainak ismertetése.
userfiles/MESZP%20szakmai%20prezent%
C3%A1ci%C3%B3%2013%2010%2008(2).pdf
4.
OEFI, Országos Addiktológiai Centrum. Alko-
holpolitikai szakpolitikai program és melléklet.
2013.
január 22.
5.
Pszichiátriai Szakmai Kollégium. Az Egész-
ségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Al-
koholbetegség. Egészségügyi Közlöny 2005;12:ol-
dalszám?
minosegfejlesztes/pszichiatria
