Szimpózium
8
Nincs alkoholstratégiánk!
A rendszerváltás óta talán már a har-
madik drogstratégiát fogadta el az Or-
szággyűlés, de ama kevés ország közé
tartozunk, ahol nincs az államnak el-
fogadott alkoholstratégiája.
A WHO 2004. évi Alkoholpoliti-
kai Jelentése
4
fontos megállapításokat
tesz. (a) Az állam leghatékonyabban
az ár alakításával tudja befolyásolni az
alkoholtartalmú italok forgalmát. Ez
az egyik leghatékonyabb közpolitika.
Az illegális forgalom növekedésével
ilyenkor számolni kell. (b) Ha az állam
következetes alkoholpolitikát foly-
tat (árképzés, hozzáférés korlátozása,
más korlátozó szabályok stb.), akkor
a nagyivók a legreaktibilisebbek. (c)
A fiatalok ivási szokásainak megvál-
toztatása jelentősen csökkenti az alko-
holhoz köthető károkat.
Uniós stratégia jelent meg 2006
novemberében „az alkohollal kap-
csolatos károk csökkentésére”. Az
ebben megfogalmazott prioritások,
ajánlások: (1) a fiatalok, a gyermekek
és a magzat védelme; (2) az alkohol
okozta közlekedési balesetekből eredő
károk és halálesetek számának csök-
kentése; (3) az alkohollal kapcsolatos
károk megelőzése a felnőttek körében
és a munkahelyre gyakorolt kedve-
zőtlen hatás csökkentése; (4) tájé-
koztatás, oktatás és figyelemfelkeltés
a káros és súlyos alkoholfogyasztás
hatását, valamint a megfelelő alko-
holfogyasztási szokásokat illetően; (5)
uniós szinten a közös tudásalap kifej-
lesztése és fenntartása.
5
A 2006-ban Buda Béla által koordi-
nált Alkoholpolitika és Stratégia
6
szo-
rosan korrelál az uniós elvekkel. Az
első olyan komplexitásra törekvő el-
képzelés, mely számba veszi a közpoli-
tika feladatait és előrevetíti az elkerül-
hetetlen együttműködést. Kiemelten
kezeli a nagy kockázatú csoportok-
ra irányuló programokat, pl. az it-
tas vezetés megelőzését vagy a mun-
kahelyi alkoholpolitikákat. A Buda
Béla és Koós Tamás nevével fémje-
lezhető 2009-es frissítés aktualizál.
7
Jól látszik: a két tervezet között eltelt
4
évben romlanak az adatok, míg az
ellátórendszer tovább sorvad. A 2008-
as évben mindössze 987 szerződött
addiktológiai ágy volt az országban,
a járóbeteg-szakorvosi órák száma
összesen 3512. A területi egyenetlen-
ség hatalmas. (Heves megye: 28 szak-
orvosi óra; Budapest és Pest megye:
1476
óra; a tízezer lakosra számított
szakorvosi órák száma a Heves megyei
0,8
és a Baranya megyei 6,3 között vál-
tozott.) Az országos átlag: 3,4.
A 2009-es stratégia a legfontosabb
célokat és kereteket is kijelöli: az infor-
mációhoz való jog biztosítása; adópo-
litika az alkoholprobléma csökkentése
érdekében; adópolitika a fenntartható
alkoholpolitika érdekében; hozzáférés
szabályozása; alkoholárusítás engedé-
lyezési rendszerének átalakítása; ittas
vezetés; illegális előállítás visszaszo-
rítása; marketing korlátozása; területi
egészségügyi és szociális intézmény-
rendszer közös indikátorai; szociális
intézmények fejlesztése; egészségügy
korai kezelésbe vételi programjai, az
alkoholbetegek ellátását végző egész-
ségügyi szolgáltatások szakmai és ka-
pacitásfejlesztése, területi kiegyenlítés
felzárkóztatással; közösségi önsegítő
tevékenységek; célzott kutatási prog-
ram az alkoholprobléma különböző
aspektusainak megismeréséért; alko-
holjelentés infrastruktúrája és mód-
szertana; alkoholpolitikai koordiná-
ciós mechanizmusok. Mindezeket
a célokat 2009 és 2014 között kellett
volna megvalósítani.
Hasznos köztes anyagok készültek
a 2013 és 2017 közötti időszakra.
8
Em-
lékeztetem az olvasót, hogy a rend-
szerváltás utáni időszak első alkohol-
politikai javaslata 8 éve született. Az
alkoholbetegség szakmai protokollját
10
éve készítettük neves kollégáim-
mal. Remélhetőleg az új is hamarosan
elkészül, és figyelembe veszi a hazai
helyzetet, valamint a nemzetközi tren-
deket. Nem halasztható, hogy a köz-
politikákban is összehangolt lépéseket
tegyenek.
A pálinkafőzés szabadságáról
A pálinka körül kialakult polémia ta-
nulságos. Az Orbán-kormány 2010-
es 29 pontos programjában szerepelt:
„
Gyümölcspálinkát lehessen engedély
nélkül főzni.”
8
A jövedéki törvény mó-
dosítása azt jelenti, hogy a jelenlegi sza-
bályozás értelmében a bérfőzetés is ma-
gánfőzésnek számít, míg az 50 literes
korlát a 86 alkoholfokos párlatra vonat-
kozik; 43 fokos párlatból akár 100 litert
is szabad előállítani. Divatba jött a házi
pálinkafőzés is. Az adók oldaláról ér-
demes tudni, hogy a jövedéki adókból
származó állami bevétel lényegében
nem változott. Ide sorolódnak az alko-
holból származó bevételek is. A pálinka
jövedéki adója nincs külön regisztrálva.
A bérfőzésből származó adó ellenben
több mint 99%-kal csökkent.
Ennek következményei egyelőre be-
láthatatlanok. Nem az Európai Unió-
val való esetleges nézeteltérésre gon-
dolok a jövedéki adó változása miatt,
hanem elsősorban arra, hogy tovább
nő a fogyasztásunkban a tömény ita-
lok aránya, és ezzel egészségi muta
tóink tovább romlanak.
Összegzés
Fontos, hogy legyen hazánknak al-
koholpolitikája és -stratégiája, össze-
hangolt közpolitikák valósulhassanak
