A cystás fibrosis (CF) az egyik leggyakrabban előforduló ritka genetikai betegség Magyarországon. Az elmúlt évtizedekben a diagnosztikus és terá­piás lehetőségek lehetővé tették a betegek élettartamának és életminősé­gének javulását, azonban a betegség jelentős terhet ró a családokra, ezért a gondozás multidiszciplináris csapatmunkát követel meg, melynek egyen­értékű, oszlopos tagjai az alapellátásban dolgozó kollégák, dietetikusok, gyógytornászok, pszichológusok, CF specialisták és nővérek. Írásunkban a Magyarországon a 2021-es évben bevezetett génmodulátor terápia és a 2022-es évben bevezetendő újszülöttkori szűrés kapcsán ismertetünk néhány gondolatot, kiemelve a korai diagnózis fontosságát.

A daganatos betegség és a daganatellenes kezelések miatt sok beteg kor­látozza a fizikai aktivitását, pedig a betegség és a számos mellékhatás ellen vívott harcban a sport és a mozgásterápiás programok hatékony szupportív módszerek, ráadásul páratlan lehetőséget kínálnak a betegeknek arra, hogy a gyógyulási folyamatban aktívan közreműködjenek.

A bizonyítékokon alapuló orvoslásban jártas alapellátók egy csoportja ha­vonta több mint 110 angol nyelvű klinikai kutatási folyóiratot tekintett át 2014-ben, és 255 olyan vizsgálatot gyűjtöttek ki, amely megváltoztathatja az alapellátási gyakorlatot. Minden „releváns betegorientált bizonyítékra”, illetve a várható gyakorlati haszonra vonatkozólag a Canadian Medical Association tagjaitól gyűjtöttek visszajelzéseket. A 2014-ben megjelent kiemelkedő fontosságú közlemények között szerepelnek pl. az akut légúti fertőzések tüneteken alapuló kezelésére vonatkozó ajánlások; egy új és ha­tásos erősítő módszer a fasciitis plantaris terápiájában; és annak igazolása, hogy a vareniclin nikotinpótlással hatásosabb, mint anélkül.

Mind a hipertónia, mind az alkoholfogyasztás a betegségterhek első öt koc­kázati tényezője közé tartozik Nyugat-Európában, és a háziorvosok nagy átfedést látnak az előfordulásuk között. A hipertóniás betegek alkoholszűrése az alapellátásban és az ezt követő rövid intervenció (problémás alkoholfo­gyasztás esetén) vagy terápia (alkoholfüggőség esetén) fontos eszköz lehet a WHO által a nem fertőző betegségek megelőzésére és kontrollálására ki­dolgozott akcióterv céljainak elérésében, és az ilyen intervenciók javíthatják a hipertónia kezelésének eredményeit is. A cikket jegyző szakértői munka­csoport számba vette az intervenciók elvi alapjait és lehetséges akadályait, kidolgozta az alapellátásban való bevezetésük lépéseit.

A dolgozat célja a magyar sugárterápia helyzetének felmérése és ismertetése a 2012 2014. évi betegadatok, a rendelkezésre álló infrastruktúra és emberi erőforrás tükrében. 2014 decemberében és 2015 januárjában valamennyi (n=12) magyar sugárterápiás központ vezetőjét egy 3 részből (1. betegellátási adatok; 2. sugárterápiás infrastruktúra; 3. emberi erőforrás) álló kérdőív kitöltésére kértük fel. Az adatszolgáltatásnak mind a 12 sugárterápiás központ eleget tett. 1. Betegellátási adatok: 2014-ben Magyarországon 33 162 beteg részesült sugárkezelésben: teleterápiában 31 678 (95,5%), brachyterápiában (BT) pedig 1484 (4,5%) beteg. A 2012-es évhez képest az összes sugárkezelt beteg száma 6,6%-kal nőtt, de a BT-ban részesülteké 11%-kal csökkent. Az összes sugárkezelés 42%-át a két fővárosi központ végezte: Országos Onkológiai Intézet (OOI) – 9235 beteg (28%), Fővárosi Onkoradiológiai Központ (FOK) – 4812 beteg (14%). A megavoltos besugárzókon kezelt betegek (n=22 239) közül mindössze 901 (4%) részesült intenzitásmodulált (IMRT) és 2018 (9%) képvezérelt (IGRT) sugárkezelésben. 2014-ben az összes BT 52%-át Budapesten végezték: OOI – 539 beteg (36%); FOK – 239 beteg (16%); 3 központban BT-t nem végeztek. Prosztata I-125 BT-t és emlőtűzdelést csak egy, prosztata HDR BT-t kettő, míg fej-nyaki tűzdelést három központ végzett. 2. Infrastuktúra: A folyamatban lévő EU-s fejlesztéseket is beszámítva 2015 végétől 13 sugárterápiás központban összesen 39 megavoltos besugárzó és 12 brachyterápiás készülék fog üzemelni. 3. Emberi erőforrás: Jelenleg a 12 sugárterápiás központban 92 sugárterápiás szakorvos, 29 rezidens/segédorvos, 61 klinikai sugárfizikus és 229 sugárterápiás asszisztens dolgozik. Országosan a betöltetlen sugárterápiás állások száma 23, ebből az üres orvosi állások száma 11. A sugárterápiás szakmai minimumfeltételek és a WHO ajánlásainak biztosításához további 11 új lineáris gyorsító és 1 brachyterápiás készülék telepítésére lenne szükség. A sugárterápiás géppark további bővítésére és felújítására elsősorban Budapesten van szakmai szempontból alátámasztott igény. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony a brachyterápiában és modern teleterápiában (IMRT és IGRT) részesülő betegek aránya. A felzárkózás és a modern sugárterápiás technikák bevezetésének további feltétele a meglévő szakemberek továbbképzése és újak kiképzése erre felkészült hazai és nemzetközi központokban. Magyar Onkológia 59:85–94, 2015

Kulcsszavak: magyar sugárterápia, infrastruktúra, emberi erőforrás

A diabéteszes gyermekek orvosi ellátása az Európai Unió országaiban a szövődmé­nyek és társbetegségek jelentős kockázatát jelző felmérések alapján nem kielégítő.
A cikk áttekinti a helyzetet és a SWEET projektben célba vett beavatkozási pontokat.
A Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikája a projekt hazai referenciacentruma.

A gerincközeli érzéstelenítés gondolata több mint egy évszázados: Corning (1885), Bier (1889), Cathelin (1900), Pages (1920) és Dogliotti (1931) - hogy csak a legfontosabb úttörők nevét említsük, a teljesség igénye nélkül. A szülészeti fájdalomcsillapítás terén Ston (1901 ) és Stoeckel (1909) voltak az elsők, míg az anatómia pontos leírása Cleland (1933)  nevéhez  fűződik. (1,2) A lumbalis epiduralis anesztézia első szülészeti alkalmazói Graffagino és Seyler (1938) voltak. Nem egész két évtizeddel később (1955) Merényi Sándor hazánkban 25 sikeres esetről számolt be. (3) Mégis további két évtizedet kellett várni arra, hogy a gerincközeli érzéstelenítés Magyarországon is az aneszteziológia szerves részévé váljon.  

Az elmúlt 20 évben a neurológia, a neu­rológiai betegellátás jelentős változáson, fejlődésen ment keresztül. Diagnosztikai lehetőségei a képalkotással alapvetően megváltoztak. A klinikai idegtudomány fejlődése szakmai specializációt ered­ményezett, ami új feladatokat jelent az orvos- és szakorvosképzésben. A neu­rológiai osztályok keretében létrejött 39 trombolízisközpont (stroke-részleg), a stroke akut ellátásának intézményi há­lózata. A szakosított neurológiai ellá­tás szakambulanciákon (epilepszia, SM, fejfájás, Parkinson, izombetegségek), illetve alváslaboratóriumokban folyik. A betegeket a nemzetközi gyakorlatnak is megfelelő szakmai irányelvek alapján kezelik a szakrendeléseken, illetve osztá­lyokon. Az elmúlt két évtizedben a neu­rológiai ellátás területén több lépésben a fekvőbeteg-kapacitás szűkítését kellett megszervezni, ami az ápolási idő rövidü­lésével járt. A neuropatológia kiszorult a neurológiai osztályokról, a neurológiai klinikákon vagy a patológiai intézetek keretében történnek a vizsgálatok.

Minden orvosnak ismernie kell a foglalkozási betegségek alapvető orvosi té­nyeit és jogi alapfogalmait. Minden, idült betegség miatt orvoshoz forduló beteg kórelőzményének felvételekor rá kell kérdezni a korábbi (akár évtize­dekkel korábbi) foglalkozásra, munkakörülményekre. A fel nem ismert poten­ciális foglalkozási ártalmak, illetve foglalkozási ártalom kialakulásának veszélye esetén a biztosító által foganatosítandó megelőző intézkedések elmulasztása súlyos következményekkel járhatnak a betegre nézve.

A halláscsökkenés az 50 évesnél idősebbek legalább 25%-át és a 80 év fe­lettieknek több mint a felét érinti. A szűréssel a serdülők és a fiatal felnőttek nyerhetnek a legtöbbet. A szűrés történhet kikérdezéssel, egyszerű rendelői vizsgálattal vagy audiometriával. A családorvosi gyakorlatban végzett audiometria eredményét képzett egészségügyi dolgozó könnyen értelmez­heti.