Adenovírusok élethossziglan lappanganak az immunsejtekben, külső vagy belső hatásokra aktiválódnak, tünetmentesen ürülnek, generalizált halá­los opportunista fertőzéseket okozhatnak. Kockázati tényező pl. a HIV-fertőzés és a terápiás immunszuppresszió. Génterápia céljára vektorként használhatók.

A humán immundeficiencia vírus okozta fertőzés mára jól kezelhetővé vált: az antiretrovirális terápia (ART) csaknem normális életkilátásokat ígér. Cik­künk sorra veszi az elsődleges ellátás lényeges szempontjait. A klinikusnak a kombinációs ART mielőbbi megindítására kell törekednie, de mérlegelve azt, hogy a beteg alkalmas-e az élethosszig tartó terápia megkezdésére. Az ART elindítását követően a vírusszám és a CD4+limfocita válasz monitoro­zása alapvető a vírusszuppresszió biztosításához. 

Az Európai Gyógyszerügynökség 2016-ban 81 új gyógyszert terjesztett fel az Európai Tanácshoz a forgalomba hozatali engedély kiadásának érdekében. 

A nátrium-glükóz kotranszporter 2 (SGLT2) gátlókat szedő betegeket szorosan kell követni, szem előtt tartva a ketoacidózis és a húgyúti gyulladás lehetőségét. 

Az utóbbi években a béta-sejt-működéstől független módon ható antidiabetikumok kutatása során a renális nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT2) több szelektív gátlószerét fejlesztették ki. Az első ilyen gyógyszer, a dapagliflozin glikémiás hatásosságán túl testtömegcsökkentő hatásával tűnt ki az eddigi klinikai vizsgálatokban. A Magyar Diabetes Társaság 2014. évi szakmai ajánlása metforminnal, szulfonilureával és DPP4-gátlóval kom­binált adását támogatja. A gyógyszer alkalmazási előírása az inzulinnal kombinált alkalmazást is lehetővé teszi.

Nagy klinikai vizsgálatok azt igazolták, hogy a dapagliflozin kedvező glikémiás ha­tását nem kíséri jelentősebb hipoglikémia. A kezelés kedvezően befolyásolja a vér­nyomást, a testsúlyt és a lipidszinteket.

Drug Design, Development and Therapy, 2014. december

A vizeletvizsgálat alapvető eszköze számos szisztémás és genitourinális betegség kivizsgálásának. Ha mikroszkópos hematúriát gyanítunk, a tesztcsíkkal nyert ered­ményt mikroszkópos vizsgálattal is igazolni kell. Nyilvánvaló ok hiányában a mikro­szkópos hematúria kivizsgálásának része a vesefunkció vizsgálata, a húgyúti kép­alkotás és a cisztoszkópia. Ha sztent van az uréterben, csak vizeletvizsgálat alapján nem állítható fel a húgyúti gyulladás diagnózisa. 

Az Orvostovábbképző Szemle új számának Szimpózium rovata a háziorvosok érdeklődésére számító három, látszólag különböző nefrológiai témát tárgyal. Az első közlemény a háziorvosi gyakorlatban előforduló típusos vizeleteltérésekre hívja fel a figyelmet három esetismertetés kapcsán. Az észlelt vizeleteltéré­seket azonban nemcsak urológiai, ha­nem – mint azt a másik két közlemény is mutatja – örökletes kórképek, pri­mer vagy szisztémás vesebetegségek is okozhatják, amelyek már gyermekkor­ban is megnyilvánulhatnak. A cikkek és kommentárok egyúttal lehetőséget adnak az újabb nefrológiai ismeretek, elsősorban az idült vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) új irányelvének bemu­tatására, elsősorban a hazai háziorvosi gyakorlat szempontjából.

Az American Urological Association frissített ajánlást tett közzé a tünetmentes mik­roszkópos hematúriával kapcsolatosan. A fő okok a húgyutak fertőzése, jóindula­tú prosztatahiperplázia, húgyúti kövesség; 5%-ban áll fenn rosszindulatú húgyúti elváltozás. Ha a mikroszkópos hematúria a szakszerű antibiotikumkezelés után is fennmarad, akkor kivizsgálásra van szükség. Nefrológiai és urológiai kivizsgálást in­dokolnak a vizeletben talált diszmorf vörösvérsejtek, a fehérjevizelés, az emelkedett kreatininszint, a magas vérnyomás. A felső húgyutak multifázisos CT-urográfiával, az alsó húgyutak cisztoszkópiával vizsgálhatók legjobban. Ma már nem javasolják a vi­zeletüledék rutinszerű citológiai vizsgálatát.

A szepszis jellemzője a szisztémás gyulladásos reakció. Súlyos szepszisben a halá­lozás 25–30%, szeptikus sokkban 40–70%. A fertőzés gyakori helyei: légzőrendszer, genitális-húgyúti és gasztrointesztinális rendszer, bőr, lágyrészek. A korai céltuda­tos kezelés csökkenti a kórházi halálozást. A kezdeti kezelés része a légzés stabi­lizálása és az erélyes folyadékpótlás, szükség esetén a vazopresszor terápia. Az antibiotikum adását az első órában el kell kezdeni.