A neuritis optica új diagnosztikai kritériumai

Az amiotrófiás laterálszklerózis okainak pontosabb feltárásával új terápiás lehetőséget azonosítottak amerikai kutatók.

Az MIT kutatói új gyógyszercélpontot találtak a tau-fibrillumok összetapadásának megakadályozására.

Kínai kutatók egy teljesen új elgondolást: mRNS alapú kezelési mechanizmust tesztelnek az Alzheimer-kór terápiájában, egyelőre úgy tűnik, sikerrel.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) pozitívan véleményezte az aktinikus keratózis kezelésére szolgáló Klisyri (tirbanibulin mezilát) készítményt.

Mivel a veseglomerulusok gyulladásos elváltozásainak kezelése leginkább korai stádiumban akadályozhatja meg a vesefunkció romlását, a prognózis döntő mértékben a korai diagnózis függvénye. A vizelet laboratóriumi el­téréseinek elemzésekor feltétlenül gondolnunk kell a glomerulonephritis lehetőségére is!

A citokinviharral jellemezhető haemophagocytás lymphohistiocytosis (HLH) primer formájában genetikai eltérések vezetnek a citotoxikus sejtfunkció zavarához, míg a másodlagos formákban infekció, malignus betegség, gyul­ladásos reumatológiai kórkép, primer immunhiány vagy gyógyszeres kezelés provokáló szerepe feltételezhető.

Az ízek megfelelő érzékelése magától értetődő minden egészséges ember számára. Ugyanakkor számos olyan állapota létezik az emberi szervezetnek, amelyben az ízérzékelő rendszerben is változások lépnek fel. Az ízérzékelés zavarával a táplálkozás minősége romlik, mennyisége csökken, az egyén elveszíti az étkezésből adódó örömérzetét, komolyan károsodhat az élet minősége. Ezek a panaszok a páciensek egyre szélesebb körét érintik, ezért fontos az ízérzékeléssel foglalkoznunk. Közleményünk érinti az ízérzékelés anatómiáját, élettanát, majd az ízérzékelés megváltozását, zavarait mutat­juk be többféle aspektusból.

Az alfa-szinuklein a kiürült vezikulumok endocitózisának gátlásával zavarja meg az idegrendszerben a jelátvitelt. 

Az áttétes prosztatarák heterogén, egyidejűleg tartalmaz androgénreceptor-dependens és androgénreceptor-independens sejtvonalakat. Az új ajánlá­sok a hormon- és a kemoterápia együttes alkalmazását javasolják de novo áttétes, hormonszenzitív, kemoterápiára fitt esetben, valamint szekvenciálisan a kasztrációrezisztencia elérése után. A betegek túlélése jelentősen meghosszabbítható, ha minden rendelkezésre álló terápiás lehetőséget kihasználunk.