Kínai és amerikai kutatók székletminták összehasonlítása révén összefüggést mutattak ki a humán bél mikrobiom és a major depresszív zavarok között.

A toxikus alkoholok (metanol, etilénglikol, izopropanol, dietilénglikol, propilénglikol) súlyos sejtkárosodást és halált okozhatnak. A kezdeti tü­netek nem specifikusak, ez nehezíti a felismerést. A definitív diagnózis szérumszintmérésen alapul, amely hazánkban csak néhány kórházban hozzáférhető. A körültekintő anamnézis, a fizikális vizsgálat és néhány egyszerű laboratóriumi eltérés azonban felvetheti a mérgezés gyanúját, és az antidótum-kezelés korán elkezdhető, a szervkárosodások megelőzhetők, a mortalitás csökkenthető.

A perzisztens vagy visszatérő kellemetlen szájszag (foetor oris, halitózis) min­den életkorban előfordul, gyakorisága a fejlett országokban 10–50%. Súlyos esetekben jelentős negatív hatása lehet a betegek önértékelésére és társas kapcsolataira. Hátterében leggyakrabban az oro- vagy a nasopharynx elvál­tozásai állnak, de más belgyógyászati kórképek kísérőjelensége is lehet, ilyen­kor a betegvizsgálat során kézenfekvő és hasznos információt jelent. Írásunk a foetor oris gyakori okait, a kivizsgálás és a terápia lehetőségeit foglalja össze.

Az élelmiszerrel szervezetbe kerülő ártalmas anyagok több, mint kétszázféle betegséget okozhatnak. A vegyi élelmiszerszennyezés által okozott járványok jellemzője a betegség gyors beállta.

A legújabb kutatások szerint a malária kórokozói olyan szúnyogcsalogató vegyületeket termelnek, amelyek a kilélegzett levegőben is kimutathatóak, így remélhetően hamarosan lehetővé teszik a betegség gyors diagnosztizálását.

Bár az utóbbi évtizedekben a korábban gyógyíthatatlan tüdőrák terápiájában hatalmas haladásnak örvendhetünk, a sokáig rejtve burjánzó kór most is rengeteg áldozatot követel, nagy erőkkel folyik tehát a korai diagnózis lehetőségeinek kutatása. 

A tüdőrákos és emlőrákos betegek és az egészséges emberek által kilélegzett levegő nem csak összetételében, hanem hőmérsékletében is eltér egymástól, olyannyira, hogy ez akár diagnosztikus értékű is lehet. 

Speciálisan kiképzett kutyák csaknem 100%-os pontossággal képesek emberi vizeletminták szagából megkülönböztetni a prosztatarákos beteg vizeletét az egyéb betegségben szenvedő férfiak vizeletétől. 

Elképesztő sokféleségben kerülnek az utcára, az internetre a különféle új kannabinoidok, kannabimimetikumok. Az orvostudomány és az egészségügyi tapasztalatokra támaszkodó jogalkotás erre a jelenségre lomhán reagál, nem tart lépést a felhasználókkal. 

A szerzők áttekintik a klinikai és laboratóriumi endokrinológia legfontosabb alapelveit (receptorok tana, szabad hormon koncepció), a leggyakoribb vizsgálóeljárások (immunoesszé, tömeg-spektrometria) előnyeit és hátrányait. Rámutatnak az endokrin laboratóriumi lelet értékelésének komplexitására.