A rákbetegségek primer prevenciója hosszú évtizedek óta kutatások tárgyát képezi. Ma már számos evidencia támasztja alá azt a tényt, hogy az élet­módbeli tényezők fontos szerepet töltenek be a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A megelőzés fontos eleme az egészséges életmód követése, az egészséges étrend betartása, az élethosszig megőrzött normális testsúly és a rendszeresen végzett fizikai aktivitás, mert ezekkel bizonyos daganat­típusok kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető. Az American Cancer Society 2020-ban új szakmai ajánlást adott ki erre a kérdéskörre. A cikk ennek figyelembevételével mutatja be a rák primer prevenciójának lehetőségeit, koncentrálva az étrend és a fizikai aktivitás hatására.

A gyomor-bél rendszert érintő egyes daganatos megbetegedések prog­nózisa nagyon rossz. Szűréssel elsősorban a béldaganatok kialakulását lehet hatásosan megelőzni, így ezek a szűrővizsgálatok kiemelten fon­tosak. 

A gasztrointesztinális rendszert érintő daganatos betegségek ellátásában fontos az aktív tumorellenes kezelést követő komplex utógondozás. Ennek része a terápiák okozta funkciózavarok felismerése és kezelése, valamint az esetleg kialakuló recidívák korai észlelése is. A jól felépített, egyértelmű utógondozási program, valamint a háziorvosok és a kórházi szakorvosok közti tevékeny együttműködés a siker kulcsa.

Az utóbbi évtizedben a rákos megbetegedések - ezen belül is leginkább a tüdő-, a kolorektális- és a bőrrákok - gyakorisága világszerte növekedett, pedig e daganatok jelentős része megelőzhető lenne. 

AZ ÉV ELŐRELÉPÉSE: A RÁK IMMUNTERÁPIÁJA 

Bár a beszámolóban szereplő újabb eredmények mindegyike figyelemre méltó, a rákgyógyászatot egyik sem alakította át olyan mértékben, mint az immunterápia fejlődése, mely kiérdemelte ezzel az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) „az év előrelépése” értékelését. Az immunterápia elve egyszerű: felszabadítani az immunrendszert a gátló tényezők hatása alól, hogy az megtámadhassa a daganatot. Mégis évtizedek kutatómunkája volt szükséges a tényleges terápiás eredményt hozó kezelésmódok kifejlesztéséhez. Az utóbbi évtizedben felgyorsultak az események; néhány rövid év alatt a kutatók és a hatóságok több különböző immunterápiás stratégiát is a laborasztaltól a betegágyig juttattak.

A foglalkozási orvosnak a kockázatbecslés eszközeként alkalmaznia kell a környezet monitorozását és a biológiai markerek ellenőrzését, a legmo­dernebb orvosi diagnosztikus eszközöket, a szűrés módszertanát, amivel az expozíció megléte kimutatható. A rejtett expozíció kimutatására alkalmas lehet a genotoxikológiai monitorozás, ami a rákkeltő mutagén-karcinogén anyagok jelenlétére az expozíció pillanatnyi jelenlététől függetlenül is felhív­ja a figyelmet a biológiai hatások – kromoszóma-rendellenességek – alapján.

Az American Society of Clinical Oncology (ASCO) sokéves fennállása óta most először hirdetett győztest: 2014-ben a krónikus limfocitás leukémia (CLL) terápiájában elért haladást ítélték a legfontosabbnak. Dr. Peter Yu, az ASCO elnöke szerint „az újonnan törzskönyvezett négy gyógyszer látványosan javította a betegek kilátásait”. De más fontos újdonságokat is hozott a 2014-es év.

Medscape, 2015. január 

A világban évente mintegy 1 millió új gyomorrákos esetet regisztrálnak, ezek közül 770 ezerre tehető azoknak a száma, akikben az 1982-ben felfedezett Helicobacter pylori jelenléte miatt krónikus gyulladásos alapon fejlődött ki a daganat.

A 2008-as adatok szerint a rosszindulatú daganatok miatti 7,5 millió haláleset közül körülbelül 1,5 millió eset olyan fertőzés következménye volt, mely megelőzhető vagy kezelhető lett volna.

A Helicobacter pylori fertőzés növeli a gyomorrák kialakulásának kockázatát, és a sikeres eradikációs kezelés elősegíti a gyomorrák megelőzését, különösen akkor, ha a gyomornyálkahártya rákelőző elváltozásainak kialakulása előtt kerül rá sor. A gyomor megbetegedésein kívül az idiopátiás trombocitopéniás purpura és az ismeretlen eredetű vashiányos anémia kialakulása is összefügg a H. pylori jelenlétével, ezekben a kórképekben is javulást hoz az eradikáció. Elképzelhető, hogy a H. pylori bizonyos védelmet nyújt az elhízással és az atópiás betegségekkel szemben. Az elsőként ajánlott eradikációs kezelés továbbra is a hármas terápia, de azokban a régiókban, ahol gyakori a clarithromycinnel szembeni rezisztencia, a négyes kezelést ajánlják első vonalban. A rezisztencia leküzdésére alkalmas stratégiák a szekvenciális és a négyes terápia.