A nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) szerek nélkülözhetetlenek a mozgásszervi betegségek kezelésében. Az NSAID szerek alkalmazása azon­ban a tápcsatorna nyálkahártyájának károsodásával, beleértve peptikus fekélybetegség képződésével és szövődményeinek kialakulásával járhat. A mellékhatások és szövődmények megelőzése során a gasztrointesztinális kockázati tényezők mellett elsősorban a kardiovaszkuláris kockázatot is fi­gyelembe kell venni. A hatékony gastroprotectiót illetően jelenleg nem áll rendelkezésre naprakész hazai útmutató vagy ajánlás. A közlemény a leg­újabb evidenciák tükrében, gasztroenterológus és reumatológus szakértők multidiszciplináris konszenzusa alapján összefoglalja az NSAID-kezeléssel kapcsolatos legfontosabb útmutatásokat.

A fájdalom csillapítása az egyik legfontosabb orvosi tevékenység és a betegek orvoshoz fordulási okainak rangsorában listavezető. A rendelkezésünkre álló gazdag gyógyszerválasztékon belül fontos megtalálni az adott beteg konkrét panaszaira való legmegfelelőbb terméket, figyelembe véve annak farmakoló­giai tulajdonságait, mellékhatásait, a beteg korát, állapotát és társbetegségeit.

Cikkünk a Canadian Medical Association tagjai által rendszeresen vég­zett szakirodalmi keresési és kiválasztási folyamat eredménye alapján 20 eredeti kutatási közleményt és négy gyakorlati irányelvet foglal ös­sze 2016-ból. A POEM-ek (patient-oriented evidence that matters, azaz releváns betegorintált bizonyítékok) értékelésének alapját relevanciájuk, validitásuk, illetve a mindennapi gyakorlatot potenciálisan befolyásoló hatásuk adja.

A gasztrointesztinális (GI) és kardiovaszkuláris (CV) mellékhatásokat so­káig az NSAID-ok alapvető hatásmechanizmusával, a ciklooxigenáz (COX) gátlásával, ezen belül a COX-1/COX-2 szelektivitás mértékével hozták ös­szefüggésbe. A GI toxicitást a COX-1, a CV toxicitást a COX-2 gátlásával ma­gyarázták. A nagy, randomizált, placebokontrollos vizsgálatokban és a való életben összegyűlt bizonyítékok alapján a COX-2-szelektivitás és a GI/CV biztonságosság között valószínűleg nincs értékelhető összefüggés, és az NSAID-ok a COX-gátló hatáson túl más módon is negatív hatással vannak a szívizomra. Úgy tűnik, a GI és CV biztonságosság hatóanyagonként eltérő. A mindennapokban fontos e „rangsorok” ismerete.

A nimesulid hatásosságát és biztonságosságát elemzi ez a nemzetközi szakértői konszenzuscsoport által jegyzett közlemény változatos klinikai helyzetekben, amelyek közös jellemzője az akut gyulladás okozta fájda­lom. A gyógyszert kiemelkedően hatásosnak találták minden vizsgált szituációban, beleértve a diszmenorreát is. Pozitív előny/kockázat arányát sok epidemiológiai adat és tapasztalat támasztja alá az akut fájdalom számos formájában.

Current Medical Research and Opinion, 2016. január

A szerzők hálózati metaanalízisben hasonlították össze az egyes NSAID készítmények különböző dózisainak hatásosságát az artrózisos fájdalom kezelésében. A fájdalom és a fizikai funkció javulása szempontjából legha­tásosabbnak a 150 mg/nap dózisban adott diclofenac bizonyult.

Lancet, 2016. március

A szisztematikus áttekintés a meloxicam különböző szervrendszerekben jelentkező mellékhatásait tekintette át. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző NSAID-ok eltérő mértékben növelik a CV és vese-rendellenességek kockázatát, s hogy a meloxicam szedésével járó enyhén emelkedett kockázat túlnyomó részben vaszkuláris eredetű.

Inflammopharmacology, 2015. február

Az urológiai gyakorlatban a prosztatitisz a leggyakoribb betegség az 50 évesnél fiatalabb férfiak körében. Általánosságban a „prosztatitisz” va­lamilyen infekció következtében kialakult kórképet jelent, de az újabban használatos „krónikus prosztatitisz/kismedencei fájdalom szindróma” diagnózis hátterében multifaktoriális, gyakran ismeretlen tényezők állnak. Jelen munkánkkal e kórképek pontosabb megismerésében igyekszünk segítséget nyújtani.

A nonszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID, nonsteroidal anti-inflammatory drug) az egyik legszélesebb körben használt gyógyszercsoportot képezi az Egyesült Államokban és máshol a világon. A ciklooxigenáz (COX) enzim inhibitorainak két izoformája van (COX-1 és  COX-2); a COX-gátlás az NSAID-ok alapvető hatásmechanizmusa. A COX-1 normális élettani körülmények között is termelődik, míg a COX-2 általában gyulladásos kórállapotokban expresszálódik.