A gyógyszer indukálta állcsontnekrózis az antireszorptív gyógyszerek ritka mellékhatása, amely jelentősen rontja az érintett betegek életminőségét. A betegség több faktor együttes jelenléte esetén alakul ki. Ilyen fontos patogenetikus tényezők például a gyulladás, a csontremodelling gátlása, vagy a genetikai hajlam. A ritka mellékhatás 2003-as első leírása óta egyre növekvő számú adat utal a genetikai faktorok lehetséges szerepére a beteg­ségben. A molekuláris biológia fejlődésével a DNS bázissorrendjét vizsgáló módszereken túl e kórképben is megjelentek az újabb módszerek, például miRNS-, illetve génexpressziós vizsgálatok is.

Az SGLT2-gátlók 2-es típusú cukorbetegségben és krónikus vesebetegségben szenvedők esetén jobban csökkentik a vérszegénység kockázatát, mint a GLP-1 RA-k.

A krónikus mozgásszervi fájdalom következményei jóval túlmutathatnak a fizikai kellemetlenségeken, egy új kutatás az mutatta ki, hogy potenciálisan az agy gyorsabb öregedéséhez vezethet.

Amerikai kutatók olyan immunsejteket fedeztek fel, amelyek univerzálisan, közvetlenül képesek a ráksejtek elpusztítására.

A mesterséges intelligencia alkalmazásával készített fehérjepanel 90%-os pontossággal, már kialakulása előtt 15 évvel képes kimutatni a demenciát.

Az ME/CFS (myalgiás encephalomyelitis) kimutatására kifejlesztett vérteszt 91%-os pontossággal mutatja ki a betegség meglétét.

A nem alkoholos zsírmájban (NAFLD) szenvedők rezisztens keményítőfogyasztása akár 40%-kal csökkentheti a máj a máj trigliceridszintjét, valamint a májkárosodással és gyulladással összefüggő májenzim-szinteket.

A RELMalpha nevű fehérje jobban védi a nőket az elhízástól, sőt az elhízás során kialakuló gyulladásos folyamatokat is csökkenti.

Egy svéd tanulmány szerint 13%-kal magasabb a stroke kockázata IBD-ben szenvedő betegek körében.

A kezeletlen halláskárosodás növeli a demencia kockázatát középkorú és idősebb felnőtteknél – erősíti meg egy új kutatás.