Az angiotenzin II receptor blokkolók igen gyakran alkalmazott, jól tolerál­ható vérnyomáscsökkentő szerek. Az elmúlt évtizedben több tanulmány eredménye alapján felvetődött, hogy összefüggés állhat fenn egyes kép­viselőik és bizonyos daganatos megbetegedések gyakoribb előfordulása között. Talán a 2-es típusú angiotenzin II receptorok fokozott aktiválódásá­nak kedvezőtlen hatásával van dolgunk – amelyet azonban az FDA szerint messze felülmúlnak a gyógyszercsoport kedvező kardiovaszkuláris hatásai.
International Journal of Cardiology, 2014

A tanulmány imponálóan sok beteg bevonásával igyekezett megválaszolni azt a kérdést, hogy az anatómiai eredményt ígérő CT-angiográfia, illetve a világszerte használt funkcionális diagnosztikus próbák közül melyik adja a legmegbízhatóbb eredményt a koszorúér-szűkület gyanúját keltő pana­szok hátterében lévő betegség veszélyességének értékelése terén.

A betegjogok ismeretével, betartásával, nyílt kommunikációval, a biza­lom kialakításával lehet sikeres a betegbiztonság kultúrájának kiépítése. A betegbiztonsági kockázati menedzsment bevezetésének feltétele olyan intézményi légkör megteremtése, amely a nemkívánatos események feltétel nélküli, nyílt jelzését ösztönzi, és nem a felelősségre vonásra helyezi a hang­súlyt. A károsodást szenvedett betegek kezelési költségének megtakarí­tásán, a panaszok miatti adminisztráció és a peres eljárások költségeinek csökkentésén túl a betegjogok tiszteletben tartása hozzájárul a betegek gyógyulásához, életminőségük javulásához, az egészségügyi dolgozók fokozott védelméhez.

Retrospektív dániai kohorszvizsgálatban a szívelégtelenségben szenvedő betegek nagy dózisú carvedilollal kezelt csoportjában szignifikánsan kisebb volt a teljes halálozás és a hospitalizáció kockázata, mint más béta-blokko­lók (metoprolol, bisoprolol) alkalmazása mellett.

European Journal of Heart Failure, 2014. június

A közlemény két olyan, poratkára allergiás, súlyos asztmás beteg longi­tudinális vizsgálatáról számol be, akiket egy éven át sikeresen kezeltek omalizumabbal.

European Annals of Allergy and Clinical Immunology, 2015. március

Az életévek múlásával a bőr szárazabbá, rugalmatlanabbá, petyhüdtebbé válik, vékonyodik és ráncosodik, a színe megfakul, pigmentfoltok és más elváltozások jelennek meg rajta. Természetes folyamatok ezek – de az is természetes, hogy szeretnénk minél később szembesülni velük.

Allopurinol alkalmazásakor – nagyon ritkán – életveszélyes hiperszenzitivitási szindróma léphet fel. Ha indokolt az allopurinolkezelés, figyeljünk a vesefunkcióra, és kis adaggal indítsuk a kezelést, a beteg szoros megfi­gyelése mellett. Esetünkben a hiperszenzitivitási szindróma súlyos máj­elégtelenségbe torkollott, és a gyors májtranszplantáció mentette meg a beteg életét.

Az akut pankreatitiszt legtöbbször epekő vagy krónikus alkoholfogyasztás okozza. A diagnózishoz három jel/tünet (hasi fájdalom, a szérumban három­szoros amiláz- és/vagy lipázszint, képalkotáskor jellegzetes elváltozások) közül kettőnek kell jelen lennie. A kontrasztanyagos CT jól jelzi a súlyosságot és a prognózist. A kezelés kezdetén fontos a fájdalomcsillapítás, a folyadék­pótlás és a bél nyugalomba helyezése. Az első 48–72 órában monitorozni kell a beteget. Ha a belet tartósan nyugalomba kell helyezni, enterális táplálás mellett kevesebb a szövődmény, mint parenterális tápláláskor. Epekő okoz­ta pankreatitiszben az endoszkópos retrográd kolangio-pankreatográfia csökkentheti a kórházi tartózkodás időtartamát és a szövődmények arányát.

A kis sebek öblítésére, tisztítására, az antiszeptikumok használatára vagy mellőzésére, a sebek befedésére és szárazon tartására, a varratok és a szöveti kötőanyagok alkalmazására, az antibiotikumprofilaxis és a tetanuszoltás dilemmájára, a lokális sebkezelésre, valamint az orális és a parenterális antibiotikumkezelésre vonatkozó kérdések megbeszélésé­vel segíti a cikk a háziorvosokat és segítőtársaikat a kisebb, hétköznapi sebek szakszerű ellátásában.

Sokféle életkorfüggő immunológiai változás zajlik a különböző szervekben. A csecsemőmirigy sorvadásának jobb megértése és az azt megállító mód­szerek (pl. hormon vagy citokin indukálta timopoézis) fejlesztése segíthet az öregedéssel járó immunológiai változások feltartóztatásában. Vakcinákkal is csökkenthető az idősek megnövekedett fertőzési és halálozási kockáza­ta. A jövőben jobb oltási stratégiákkal, célzott oltóanyagokkal óvhatjuk meg idős betegeinket a fertőzésektől, az immunszeneszcencia folyamatait részletesen megismerve lassíthatjuk immunkompetenciájuk gyengülését.