Tanulmányunkban hazai és nemzetközi kontextusban vizsgáltuk a klinikai gyakor­latban alkalmazott kontrasztanyagos eljárások típusait, elemeztük a különböző eljárások előnyeit, hátrányait, felmértük a kockázatok körét, az azonosított koc­kázatokat alapul véve becslést adtunk az egyes kontrasztanyagos beavatkozások járulékos költségeire. Részletesen vizsgáltuk az előre töltött, egyszer használatos injekció formában adott, illetve a hagyományos, többször használatos alkalmazási móddal történő eljárások ráfordításigényét, az alkalmazások klinikai hasznait, a kri­tikus eljárások körét nemzetközi publikációk és esettanulmányok számbavételével.

Kevés olyan betegközpontú bizonyítékkal rendelkezünk, amelynek alapján javasla­tot fogalmazhatnánk meg a medúzacsípés kezelésére. Az érintettnek ki kell jönnie a vízből, és meg kell próbálnia megakadályozni, hogy a bőréhez tapadt csalánsej­tek (nematociszták, a maró anyagot tartalmazó mikroszkopikus sejtek) kiürüljenek. El kell távolítani a csápokat az érintett területről, majd enyhíteni kell a fájdalmat. (C szintű ajánlás, szakértői véleményen alapul).

A pulmonális artériás hipertónia (PAH) mai kezelése más-más támadáspontú készítményekkel nagy előrelépés a 10 évvel ezelőtti lehetőségekhez képest. Metaanalízis igazolja a szerek túlélést javító hatását. A PAH továbbra is súlyos, progresszív kórkép alacsony túléléssel, de a három alapvető gyógyszerosztály mindegyike tartogat új szereket a közeljövőre. A számos új készítmény mutatja, hogy jelentős kutatások zajlanak a pulmonális hipertónia területén, s hogy ez a kutatómunka eddig feltárat­lan tudományos információkkal és a betegek jobb kezelésével kecsegtet.

A szag- és ízérzékelési zavarok étvágytalansághoz, akaratlan fogyáshoz, életminő­ség-romláshoz vezethetnek. Az ízérzékelés zavarai 95%-ban inkább a szaglás, sem­mint az ízlelés károsodására vezethetők vissza. A szagláskárosodás fő okai: allergiás rinitisz, krónikus rinoszinuszitisz, felső légúti fertőzés, fejsérülés, neurodegeneratív betegség (pl. Parkinson-kór), gyógyszerszedés. A fül-orr gégészeti vizsgálaton túl fontos az I., VII., IX. és X. agyideg működésének ellenőrzése. A kognitív működések vizsgálata, nazális endoszkópia, orr- és melléküreg-CT, agyi MRI is indokolt lehet. A szagláskárosodásban szenvedők fele idővel részlegesen gyógyul. Dohányzók és férfiak körében kisebb az állapotjavulás esélye.

A közlemény többek között az iszkémiás stroke utáni trombolízissel és mechanikus trombektómiával, a malignus media-infarktust követő hemikraniektómiával, az agyállományi vérzés utáni műtéti vérömleny-eltávolítással, a bakteriális meningoenkefalitisz és a status epilepticus gyógyszeres kezelésével, valamint a „vigil kóma” kórjóslatával kapcsolatos új eredményeket tekinti át.

Minthogy egyre növekvő mértékben használunk implantátumokat és ízületi protéziseket, egyre gyakrabban szembesülünk a biofilmfertőzések problematikájával is. Tartós fájdalom vagy az implantátum korai kilazulása negatív mikrobiológiai tenyésztési lelet mellett is protézisinfekcióra enged következtetni. Az implantátumon többféle módon telepedhetnek meg mikrobák. A patogenezis fontos a megfelelő kezelés kiválasztása szempontjából.

A lakosság átlagéletkorának növekedése és életmódjának átalakulása miatt egyre gyakoribb csontritkulás mindmáig aluldiagnosztizált és elégtelenül kezelt betegség. A megelőző intézkedések közül a primer prevenció életmódbeli beavatkozásokat foglal magába, másodlagos megelőzésként fontos a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel. 

A csípő elülső részének fájdalmát ízületi elváltozás, pl. oszteoartritisz vagy a labrum szakadása okozhatja. A hátsó csípőfájdalom piriformis-szindrómához, a szakroiliakális ízület diszfunkciójához, lumbális radikulopátiához, iszkiofemorális elváltozáshoz, vaszkuláris klaudikációhoz kapcsolódhat. Oldalsó csípőfájdalom trochanter major fájdalom szindrómában fordul elő. Ha akut törésre, diszlokációra, fáradásos törésre gyanakszunk, radiológiai vizsgálat végzendő. MR képalkotással mutatható ki pl. az okkult traumás törés vagy a combcsont fejének oszteonekrózisa.

Az Orvostovábbképző Szemle júniusi szimpóziumának kiemelt témája a mozgászervi betegségek. Az első cikkben a csípőfádalom kivizsgálásáról olvashatnak, míg a második cikkben a csontritkulás gyógyszeres kezeléséről. A harmadik cikk az izületi protézisek infekcióit, azok tereápiát és diagnosztikai újdonságait mutatja be.

A csípőfájdalom minden életkorban gyakori, nemegyszer rokkantságot okozó álla­pot. Életkortól, testalkattól, életmódtól függően sokféle betegség, elváltozás okoz­hatja. A kezelés csak akkor lehet eredményes, ha sikerült felderíteni a kiváltó okot.