Page 11 - Orvostovábbképző Szemle 2015/1. kivaonat

95
Állandó rovat
Betegtájékoztató
A major depresszió tünettana
A depresszió orvosi értelemben vett
betegség, s meghatározott tüneteknek
meghatározott ideig kell fennállniuk
ahhoz, hogy a diagnózist megállapít-
hassuk. A depressziós beteg elveszti ér-
deklődését a külvilág iránt, nem érdekli
munkája, családja, hobbija. Állandóan
fáradtnak, gyengének érzi magát, napi
aktivitása lényegesen csökken. Étvágy-
talan lesz, lefogy (néha azonban foko-
zott étvágy észlelhető), többnyire keve-
set és rosszul, ritkábban túl sokat alszik,
reggelre nem piheni ki magát. Fizikai és
szellemi teljesítőképessége romlik, fára-
dékony, dekoncentrált, feledékeny lesz.
Szexuális érdeklődése és teljesítőképes-
sége is csökken, életét értelmetlennek
érzi, önvádlások jelentkezhetnek, és sok-
szor az öngyilkosság gondolatáig, ön-
gyilkossági kísérletig is eljuthat a beteg.
Ahhoz, hogy a major depresszió
diag­nózisát felállíthassuk, a keretes
betétben felsorolt kilenc tünet közül
legalább ötnek (ezen belül az első ket-
tőből legalább egynek) kell minimáli-
san 2 hétig fennállnia.
Ez a klasszikus, ún. major depres�-
sziós tünetcsoport elsősorban a nőkre
jellemző, és újabb vizsgálatok szerint
a major depressziós férfiaknál az em-
lített tünetek mellett a következő tü-
netek is előfordulhatnak: (1) alacsony
stressztűrési küszöb, (2) fokozott haj-
lam agresszív viselkedésre, (3) dühkitö-
rések, (4) másodlagos alkohol-, illet-
ve gyógyszerabúzus, (5) összeütközés
a hatóságokkal.
A depresszió formái és lefolyása
Megbízható felmérések szerint a fel-
nőtt lakosság közel 15%-a életében leg-
alább egy súlyos (major) depresszión
átesik, és minden adott évben a né-
pesség 6–8%-a, illetve minden adott
hónapban a népesség 2–4%-a szen-
ved major depresszióban. A felméré-
sek azt is kimutatták, hogy a depres�-
sziós betegek jelentős hányada nem
fordul orvoshoz vagy pszichológushoz
panaszaival, mivel a betegek és a hoz-
zátartozók nem is gondolják, hogy
gyógyítható állapotról (betegségről)
van szó, és a panaszokat egyértelműe­n
csak kifáradásnak, fásultságnak, az
amúgy is gyakran jelenlévő külső, ne-
gatív életeseményeknek tulajdonítják.
A depresszió bármely életkorban in-
dulhat, de leggyakrabban fiatal felnőtt
korban kezdődik, nőknél kétszer olyan
gyakori – fokozott depressziókocká-
zatot jelent a szülés utáni időszak és
a változókor. A major depresszió az
esetek kb. kétharmadában kezelés nél-
kül 4–8 hónapig is eltart, majd spon-
tán megszűnik, de az esetek egyhar-
madában krónikus lefolyást mutat. Az
ismétlődő depressziók sokszor szezo-
nális jelleggel újulnak ki, ennek tipi-
kus példája a téli depresszió.
A csak depressziós időszakokkal jel-
lemzett betegséget unipoláris major
depressziónak hívjuk, az időszakosan
felhangolt, nyugtalan, túlfűtött periódu-
sokkal is járó depressziókat pedig bipo-
láris betegségnek („mániás depresszió”)
ez utóbbi előfordulási gyakorisága ha-
zánkban a teljes élettartamra, 1 évre és
1
hónapra 5%, 1%, illetve 0,5%. Mind az
unipoláris major depresszió, mind a bi-
poláris betegség gyakran társul szoron-
gásos kórképekkel és/vagy másodlagos
alkoholbetegséggel.
A major depresszió szövődményei
A kezeletlen depresszió veszélyes álla-
pot, mivel ilyenkor jelentősen megnő
az öngyilkosság kockázata, amellett
nagyon gyakori a másodlagos alko-
holbetegség, illetve drogabúzus (drog-
függőség), a tartós munkaképtelenség
(
betegállomány), nem ritka a szív-ér
rendszeri betegség, a rokkantnyugdí-
jazás, a munkahely elvesztése. A ke-
zeletlen depresszió (főleg, ha másod-
lagos alkohol- vagy drogprobléma is
fennáll) gyakran vezet családi konflik-
tusokhoz, a család széthullásához, vá-
láshoz. Ez utóbbi események a beteg és
a családtagjai számára is komoly pszi-
chés megterhelést jelentenek, újabb de-
pressziós epizódokat provokálhatnak.
A befejezett öngyilkosságok 60–
65%-
át major depresszió alatt köve-
Depresszió
A depresszió a hangulati élet tartós megváltozásával járó betegség Klinikai képét
a pszichológiai, vegetatív és testi tünetek olykor igen változatos kombinációja alkot-
ja. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, és nem azonos a külső környezet­i
tényezők által okozott rossz egyéni és társadalmi közérzettel, szomorúsággal.
A férfiak depressziója levertség mellett rossz
stressztűrésben vagy dühkitörésekben is meg-
nyilvánulhat