10
Szimpózium
ma már – amint az a kommentárból
is kiderül – a Debreceni Egyetem La-
boratóriumi Medicina Intézetében is
lehetőség van a gyakoribb monogénes
diabéteszek (és a neonatális diabétesz)
molekuláris diagnosztikájának elvég-
zésére. Remélhetőleg a diagnosztikus
paletta tovább bővül, és az ország más
vezető laboratóriumai is bekapcsolód-
nak ebbe a fontos munkába.
Az ötödik, az adipozitás fenotípusairól
szóló dolgozatot Matthias Blüher,
a lipcsei egyetem endokrinológiai
és nefrológiai klinikájának profes�-
szora írta. Amint azt már a beveze-
tőben leszögezi, az elhízás a nyugati
társadalmakban az öt legsúlyosabb
egészségügyi „csapás” egyike (te-
gyük hozzá: a fejlődő országokban
még súlyosabb). A 2-es típusú diabé-
tesz gyakorisága és a nagyobb test-
súly közötti korrelációt számos nagy
tanulmány igazolta. A szerző kieme-
li, hogy pl. az elhízott nők (BMI >30
kg/m
2
)
diabéteszkockázata kilencszer
akkora, mint a sovány (BMI <25 kg/
m
2
)
nőké (a felmérés 37 800 nőbeteg
részvételével történt). Ennek ellenére
a diabétesz fő meghatározója nem egy-
szerűen a testtömegindex, és nem is
a testsúly, hanem a derékbőség – ami
a viszcerális zsírszövet mennyiségé-
vel arányos. Ez a mennyiség 50%-ban
genetikailag meghatározott. Ebből az
a kissé kiábrándító következtetés von-
ható le, hogy az erélyes fogyókúra és
a rendszeres testmozgás a viszcerális
obezitást és annak kardiovaszkuláris
következményeit csak mintegy 50%-
ban képes mérsékelni.
Másrészt az adatokból az is követke-
zik, hogy az elhízottak jelentős hánya-
da „metabolikusan egészséges”. E cso-
portra jellemző a kisebb viszcerális
zsírtömeg, a máj kisebb zsírtartalma
és a kisebb carotis intima-media vas-
tagság. Ezek a betegek – clamp vizs-
gálattal is ellenőrizve – inzulinszenzi
tívek. A „metabolikusan egészséges”
egyének (a metabolikus betegségektől
és magas vérnyomástól mentes elhí-
zottak) elkülönítése a szerző szerint
azért is fontos, mert náluk az erélyes
fogyókúra nem jár előnnyel, esetleg
még hátrányos is lehet. A metaboli-
kusan is beteg elhízottakat viszont
azért is érdemes elkülöníteni, mert
számukra már viszonylag korán eré-
lyes beavatkozást kell tervezni (a szi-
gorú diétától akár a bariátriai operá
cióig), hogy a korai kardiovaszkuláris
katasztrófát elkerüljék. Ugyanakkor
nincs olyan laboratóriumi vagy antro-
pológiai határérték, ami a fenti két ál-
lapotot egyértelműen elkülönítené, bár
a laboratóriumi eredményekben meg-
figyelhetünk tendenciaszerű különbsé-
geket (lásd a cikk 1. táblázatát). A me-
tabolikusan egészséges elhízottakat az
angolszász irodalom a „fit and fat” ki-
fejezéssel jellemzi, ami a testtömeghez
viszonyított jó fizikai teljesítőképes-
ségre utal. A szerző és munkacsoport-
ja a metabolikusan egészséges egyé-
nek zsírszöveti biopsziás mintáiban
kisebb mértékű makrofáginfiltrációt,
magasabb adipokin- és alacsonyabb
gyulladásosmarker-szintet talált. Ezek
a vizsgálatok azonban a mindennapi
orvosi ellátásban nem használhatók,
így a két típus pontos elkülönítése
egyelőre nem látszik megoldottnak.
A cikkhez írt részletes kommen-
tárjában Kautzky főorvos úr kiemeli
azt a jól ismert és elfogadott tényt,
hogy a zsírszövet dinamikus anyag-
csere-aktivitású szerv, jelentős endok-
rin és parakrin működéssel. Számos
citokint, enzimet, gyulladásos me-
diátort és növekedési faktort termel
(
ezeket a kommentátor is részletezi).
A zsírszövet működése nyilván befo-
lyásolja az elhízással asszociált kar-
diovaszkuláris kockázatot is. Az el-
hízottak közül a „veszélyeztetettek”
kiszűrése azonban nem könnyű fel-
adat, s amint utaltunk rá, a vizsgála-
tok egy része (pl. zsírbiopszia) a gya-
korlatban nem kivitelezhető. Végül
egyet kell értenünk Kautzky főorvos-
sal abban is, hogy a metabolikusan
egészséges elhízottak is ki vannak téve
számos egyéb, mechanikus, illetve sta-
tikai szövődménynek (pl. vénás trom-
bózis, visszeresség, degeneratív ízületi
betegségek), így végső soron a testsúly
csökkentése minden elhízottnak elő-
nyös lehet.
A leírtak alapján az öt kitűnő ös�-
szefoglaló közleményt és a nívós kom-
mentárokat jó szívvel ajánlom minden
kollégának, aki anyagcsere-betegség-
ben szenvedő betegekkel foglalkozik.
Levelezési cím:
Irodalom:
1.
Hosszúfalusi N, Vatay Á, Rajczy K, et
al. Similar genetic features and different
autoantibody pattern of latent autoimmune
diabetes in adults (LADA) compared with adult
onset type 1 diabetes with rapid progression.
Diabetes Care 2003;11:261–263
2.
Lukács K, Szatmári I, Hosszúfalusi N, et al.
A TCF7L2 gén rs 7903146 polimorfizmusának
összefüggése a 2-es típusú diabétesszel a ma-
gyar populációban. Diabetologia Hungarica
2010;18:29–37
3.
Halmos T, Suba I. A vázizomzat szekretoros
működésének szerepe az anyagcserében és az
energiaforgalomban. Orv Hetil, megjelenés alatt
4.
Gerő L, Baranyi É, Békefi D, et al. Investigation
on serum C-peptide concentrations in pregnant
diabetic women and in newborns of diabetic
mothers. Horm Metabol Res 1982;14:516–520
5.
Gaál Zs, Kántor I, Somogyi A, et al. A MODY
klinikai és genetikai heterogenitása. Diabetologia
Hungarica 2003;26:452–457
