10
Szimpózium
a betegségek felismerése és a betegek
megfelelő szakemberhez való irányí-
tása. Utóbbira is külön hangsúlyt kell
fektetnünk, mert megfelelően gyakor-
lott és ismeretekkel bíró „szem” kell ah-
hoz, hogy a pöttyök, foltok világában
eligazodjunk. A bőrgyógyászat azért is
rendkívül érdekes szakma, mert szá-
mos „belbetegség” felderítésének vi-
szonylag egyszerű eszköze, ha az orvos
az ismeretek birtokában van.
Ebben a számban a Szimpózium ro-
vat a bőrgyógyászati diagnosztika egyik
alapvető kérdését, a bőr daganatai-
nak, ezen belül a melanóma klinikai
diagnosztikájának kérdését tárgyalja.
A dermatoszkóp (dermoszkóp) viszony-
lag olcsó eszköz, melynek használata
megtanulható, számos országban a há-
ziorvosi gyakorlat része a bőrtumorok
dermatoszkópos diagnosztikája. Termé-
szetesen az eszköz használatát meg kell
tanulni, gyakorlatlan kézben a makrosz-
kópos diagnosztikai pontosságot inkább
rontja, mint javítja. A melanóma mellett
a hám eredetű daganatok diagnosztizá-
lása és kezelése is egyre nagyobb prob-
lémát jelent, elsősorban a betegek egyre
növekvő száma miatt. A várható élettar-
tam kitolódásával az egyre növekvő szá-
mú hámdaganatos beteg ellátása komoly
népegészségügyi problémává válik.
Annak ellenére, hogy a melanómák
és a hám eredetű daganatok legnagyobb
része könnyen hozzáférhető, egyszerű
vizsgálattal felfedezhető, sajnos sok be-
teg előrehaladott tumorral kerül diag-
nosztizálásra. Az ilyen betegek számára
nyújt óriási reményt az utóbbi évek szá-
mos új készítménye, melyekről a Szim-
póziummásik cikke számol be. Szinte
mindegyik új készítmény egyelőre jóval
szűkebb betegcsoportnak hozzáférhe-
tő, mint az feltehetően szükséges len-
ne. Megjósolható, hogy ezekkel az új
terápiákkal jóval látványosabb terápiás
eredmények érhetők el, ha kevésbé sú-
lyos, végstádiumú tumorokban alkal-
mazzák őket. A bazálsejtes karcinóma
ellen alkalmazott, a Hedgehog jelátviteli
utat gátló gyógyszer esetében, úgy tűnik,
nincs szükség egyénre szabott terápiá-
ra, vagyis a tumor molekuláris karak-
terizálására, mert ezekben a tumorok-
ban ez az útvonal általánosan érintett
a tumorgenezisben. A melanóma ellen
alkalmazott jelátviteliút-gátló szerek
esetében szükség van a tumorok mole-
kuláris szintű karakterizálására is, vagy-
is a terápia egyénre szabott kell hogy
legyen. Az immunológiai reakciókat be-
folyásoló terápiás eljárások melanóma
esetén szintén általános hatásúak, nem
egyéntől függőek.
A bőrgyógyászati tumorok kezelé-
sében évtizedekig nem volt lényeges
előrehaladás, az utóbbi pár évben vi-
szont jelentős fejlődés történt. Bár az
új eljárások nem mentesek a mellékha-
tásoktól, a tapasztalat is kevés egyelő-
re, az eddigi eredmények alapján az
onkodermatológiai terápia jelentős fej-
lődésére számíthatunk a közeljövőben.
Hasonló volt a helyzet évekkel ezelőtt
a krónikus bőrbetegségek, így a pik-
kelysömör kezelésében alkalmazható,
akkor újnak számító biológiai terápiák
bevezetésekor. Az elmúlt években újabb
és egyre hatékonyabb terápiákat vezet-
tek be, a betegek kezelése egyre inkább
egyénre szabott, és számos lehetőség
közül választhatjuk ki a legmegfelelőb-
bet. A betegség patomechanizmusának
kutatása annak ellenére hozott jelentős
előrelépést a terápiában, hogy a beteg-
ség kialakulásának komplex mecha-
nizmusát ma sem ismerjük. A pikkely-
sömör kialakulásának okait kutató
alapkutatás és az ebből kiinduló terá-
piák gyors klinikai gyakorlattá válá-
sa a transzlációs medicina hasznossá-
gát bizonyítja. Az újabb, gyors hatású,
a betegek napi életritmusába jobban
beilleszthető terápiák alkalmazása vi-
lágított rá arra is, hogy a krónikus bőr-
betegségeknek milyen súlyos negatív
hatásuk van a betegek életére. Egyes fel-
mérések szerint a pikkelysömörös bete-
gek 10%-a szenved jól definiált, klinikai
depresszióban.
2
Az élet minőségének
kérdése így az orvos gondolkodásában
is központibb helyre került, ami a be-
tegek szempontjából lényeges válto-
zás. Ma már a beteggel együtt döntünk
a különböző választható kezelésekről.
Természetesen a betegség súlyosságá-
nak objektív megítélése az orvos fel-
adata, de a betegség lelki hatásait, a be-
teg hétköznapjaiban, életében okozott
egyéb terheket is figyelembe vesszük.
Az alapkutatás eredményeinek kli-
nikai gyakorlatba való átültetésének
lehetőségét biztosítják azok az ered-
mények, amelyekről a faggyúmirigy
kapcsán olvashatunk a Szimpózium-
ban. A faggyúmirigy-kutatás na-
gyon fiatalnak számít, elindításában
Zouboulis professzor úttörő szerepet
játszott. A témában magyar kutató-
csoportok is dolgoznak, nemzetközi
szinten elismert eredményeket produ-
kálva. A faggyúmirigyek szerepét első-
sorban az akne kialakulásában tartjuk
fontosnak, de egyre több adat van arra
vonatkozóan, hogy működésük jóval
szélesebb hatású lehet, más betegsé-
gek kialakulásában is fontos szere-
pet játszhat. Megjósolható, hogy ezen
a területen az elkövetkező évtizedben
realizálódik az alapkutatás új terápiás
eljárások kialakításában megjelenő
eredménye.
Levelezési cím:
Irodalom:
1.
Hay RJ, Johns NE, Williams HC, et al. The
global burden of skin disease in 2010: an analysis
of the prevalence and impact of skin conditions.
J Invest Dermatol 2014;134:1527–1534
2.
Dowlatshahi EA, Wakkee M, Arends LR,
Nijsten T. The prevalence and odds of depressive
symptoms and clinical depression in psoriasis
patients: a systematic review and meta-analysis.
J Invest Dermatol 2014;134:1542–1551
