6
Szimpózium
A
z alkoholproblémát hazánkban
többnyire bagatellizálják.
Általában úgy tekintjük,
hogy ez csak másokat érint. Minden-
ki ért hozzá, akárcsak a labdarúgáshoz
és az ország pénzügyeihez. Tehát nem
nagyon.
Sokat és„rosszul” iszunk
Általában az alkoholprobléma mérté-
két az egy főre jutó tiszta szesz men�-
nyiségével szoktuk jellemezni. Ha-
zánkban ez a mennyiség a legális
forgalomból 13-14 liter. Ami azt jelen-
ti, hogy egy-egy magyar állampolgár
átlagosan ennyi tiszta szeszt tartalma-
zó alkoholos italt fogyaszt, beleszámít-
va az újszülötteket, antialkoholistákat,
betegeket, kismamákat is. Az illegá-
lis szeszfőzésről rendelkezésünkre álló
adatok alapján az összfogyasztást kb.
20%-
kal magasabbra becsülhetjük. Ez-
zel az európai rangsorban az ötödik
helyen állunk. Azt szoktuk mondani,
hogy „a fiatalok drogoznak, a felnőt-
tek isznak”. A jól hangzó állítás persze
nem igaz. Az ESPAD vizsgálat szerint
1
a 15 éves (9. osztályos) fiatalok közül
a lányok több mint harmada és a fiúk
több mint fele életében már kétszer
volt részeg. Tehát a fiatalok nemcsak
drogoznak, hanem isznak is.
A jelenség hátterében valószínűleg
a nagyfokú társadalmi tolerancia áll.
A görög-római, zsidó-keresztény kul-
túrkörben az alkoholnak fontos szerepe
van. Ha megnézzük a Biblia-fordításo-
kat, azt látjuk, hogy a bor szó, melyet
az alkohol szinonímájának tekinthe-
tünk, némelyikben többször szerepel,
mint a „szeretet”: Károli Gáspár fordí-
tásában
2
188-
szor (a szeretet 178-szor),
a Szent István Társulat kiadásában
3
150-
szer (a szeretet 240-szer).
Nemcsak az a baj, hogy sokat
iszunk, hanem az is, hogy „rosszul”.
Az összfogyasztáson belül magas a tö-
mény italok aránya, de nagy az alko-
holfüggők és a „nagy kockázatú ivók”
száma is. Magyarországon a férfiak
ötöde „nagyivó”. Nagyivónak tekint-
jük azt, aki egy héten 14 standard italt
fogyaszt, vagy egy nap több mint 5
standard italt gurít le. (A tiszta alkohol
10
grammját nevezzük egy standard
italnak. Aki pontosabb számításra tö-
rekszik, annak a kedvéért: 1 ml tiszta
alkohol = 0,79 g. Tehát 1 dl 12,5%-os
bor (100 × 0,125 × 0,79 ≈ 10 g) nagyjá-
ból egy standard ital.
Fontos lenne tudnunk – már csak
ellátásszervezési szempontból is – az
alkoholfüggők (alkoholdependensek)
számát. Ennek meghatározására az
egészségügyi statisztikák mellett (erre
még visszatérek) jó megközelítést adna
a Jellinek-formula, amely az alkoholos
eredetű májzsugorok számát, a májzsu-
gor miatti halálesetek számát, az alko-
holbetegek körében észlelt májzsugorok
kialakulásának számát és az alkoholbe-
tegek körében kialakult összes szövőd-
mények számát veszi figyelembe, vagy
az ugyancsak klasszikus Ledermann-
összefüggés (az egy főre jutó alkohol-
fogyasztás és a problémás alkoholfo-
gyasztók száma között). Lehet azzal
érvelni, hogy a két formula nem jó, és
hogy a világ túlhaladta ezeket. Pedig
a két tapasztalati formula, főleg egy-
mással összevetve, valóban segíthetne
az alkohol okozta össztársadalmi károk
felmérésében. A „Jellinek” egészség-
ügyi számokkal operál, a „Ledermann”
össztársadalmi mutatókkal számol.
A WHO Európai Régiójának rend-
szere az alkohollal is összefüggő ös�-
szevont halálozási mutatót használ
az országok közti összehasonlításra.
Ez figyelembe veszi a nyelőcső- és gé-
gerák, az alkoholfüggőség, az idült
májbetegség, a májzsugor, valamint
a „külső ok” miatti halálozást. Kriti-
kusai szerint azonban számos egyéb,
alkohollal összefüggő halálozást nem
vesz figyelembe. De nézzük az érté-
keket: 100 ezer lakosra az EU-átlag
104,6,
a hazai érték 149,6 (Csehország:
89,7;
Szlovákia: 92,8; Lengyelország:
86,5).
Ha csak a férfi lakosságot tekint-
jük, akkor az EU-átlag 171,8, a ha-
zai adat 236,5 (CS: 138,1; SK: 157,2;
PL: 144,4). Leegyszerűsítve: itthon kb.
50%-
kal többen halunk meg alkohol-
lal összefüggésben, mint az Unióban
átlagosan.
Az jutott eszembe… – néhány gondolat
az alkoholproblémáról
Dr. Kassai-Farkas Ákos
Osztályvezető főorvos, c. egyetemi docens,
Nyírő Gyula Kórház, I. Pszichiátriai Osztály,
Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet,
Budapest
