8
Szimpózium
B
őrgyógyászatot a Szegedi Egye-
temen ötödévben hallgatnak
az orvostanhallgatók. Ez év-
tizedekkel ezelőtt is így volt. Ötödévre
már az ember olyan sokat tanul, hogy
úgy érzi, mindent tud a medicina kö-
rében. A bőrgyógyászat előadásai, gya-
korlatai hirtelen ismét szembeállítják
a hallgatót azzal a ténnyel, hogy semmit
sem tud, semmit sem ért. A bőrbeteg-
ségek teljesen megkülönböztethetet-
len pöttyök, foltok az orvostanhallga-
tóknak; felfoghatatlan számukra, hogy
a tudós dermatológusok csak ránéznek
a bőrre és megnevezik a bajt.
A dermatológia sokáig valami misz-
tikus, az orvosok többsége által nem
értett és nem ismert, talán éppen ezért
komolyan nem is vett ága volt a medici-
nának. Ez a felfogás gyökeresen meg-
változott az utóbbi időben. A szak-
ma egyre nagyobb megbecsülést vív ki
magának, elsősorban azért, mert a bőr
betegségeinek kutatása óriási mérték-
ben fejlődött az utóbbi évtizedekben.
A bőrszövet könnyű hozzáférhetősége
óriási előnyt jelentett a bőrbetegségek
patomechanizmusát kutató orvosoknak.
A lehetőség a bőr sejtjeinek, tumorainak
egyszerű eltávolítására nagymértékben
divatossá tette a sejtszintű kutatásokat,
általánosan létező mechanizmusok fel-
tárására is sokan a hám sejtjeit hasz-
nálták. Rheinwald és Green az 1970-es
években közölte a hámsejtek tenyészté-
sének
in vitro
módszerét, nem sokkal ezt
követően a melanociták tenyészthetősé-
ge is megoldódott. Az
in vitro
módsze-
rek korai bevezetése lehetővé tett számos
olyan kutatást, amely más szöveti sejtek
esetében nem volt lehetséges. A bőrgyó
gyászati kutatások magas színvonala, az
immundermatológia kialakulása vonzó-
vá tette a bőrgyógyászatot azok számára
is, akik korábban csak leíró, nem eléggé
tudományos diszciplínának ítélték az or-
vostudománynak ezt az ágát.
Ma a bőrgyógyászat számos terü-
leten a medicina fejlődésének élvona-
lában van. Az utóbbi évek új terápiás
eljárásai számos ponton forradalmasí-
tották a szakmát. Óriási változás tör-
tént a betegek és orvosok gondolko-
dásában annak megítélésében is, hogy
egy bőrbetegség mennyire tekinthető
súlyosnak. Az élet minőségének kérdé-
se, nagyon helyesen, központi kérdéssé
vált, megértettük végre, hogy egy bőr-
betegség sokkal súlyosabb teher a be-
tegnek, mint azt korábban gondoltuk.
Az immundermatológiai kutatások
igazolták, hogy a bőr mint az elsődle-
ges immunitás egyik fő szerve a külső
környezet változásainak fontos indiká-
tora. Számos, régebben gyakori beteg-
ség ma már ritka, ugyanakkor a fejlett
világ országaiban új, „divatos” beteg-
ségek váltak gyakoribbá, a környezeti
hatások változását tükrözve.
A bőrbetegségek gyakoriságát mu-
tatja, hogy 2010-ben az akne, a gom-
bás bőrfertőzések és az egyéb bőr-,
bőralatti kötőszöveti fertőzések az első
10
leggyakoribb megbetegedés között
voltak világszerte, a szakma vezető fo-
lyóiratában, a
Journal of Investigative
Dermatology
júniusi számában megje-
lent felmérés szerint.
1
Az adatok alap-
ján az első 50, világszerte leggyako-
ribb megbetegedésben a bőrviszketés,
az ekcéma, az impetigó, a rühösség
és a molluscum contagiosum fordult
még elő. A bőrbetegségek országon
kén a 2.–11. helyen végeztek a „years
lived with disability” kategóriában, te-
hát a nem egészségesen élt évek száma
tekintetében. A bőrbetegségek a nem
halálos megbetegedések között beteg-
ségteher szempontjából, globálisan
a negyedikek lettek a felmérésben. Ér-
dekes, hogy bár az egyes bőrbetegsé-
gek előfordulása nagyon különböző, az
általuk okozott egészségügyi és gazda-
sági teher egyformán érinti a fejletlen,
szegény és a fejlett, gazdag országokat.
A bőrgyógyászati ismeretek felfrissí-
tése, az új eredmények követése minden
orvosnak fontos nemcsak a bőrbetegsé-
gek gyakori előfordulása miatt, hanem
azért is, mert a bőr vizsgálata nagyon
egyszerű, anyagi befektetést, komp-
likált technikák alkalmazását nem
igényli. Az általános betegvizsgálat ré-
sze kell hogy legyen a bőr megtekinté-
se, hiszen ha az orvos pl. a melanómát
korán felfedezi, tulajdonképpen egy-
szerű rátekintéssel ment életet. Fontos
Diagnosztika, alapkutatás, új terápiák
a bőrgyógyászatban – bevezető
Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna
Az MTA doktora. Egyetemi tanár,
Szegedi Tudományegyetem,
Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika
