A narkolepszia aluszékonysággal és számos egyéb tünettel (kataplexia, alvási paralízis, hipnagóg hallucináció) járó betegség, alapja a hypothalamus megfelelő sejtcsoportjainak csökkent orexintartalma. Kialakulásában környezeti és genetikai faktorok, autoimmun mechanizmusok játszanak közre. Diagnosztikája az anamnézisre, az alváslaboratóriumokban végezhető többszörös alváslatencia tesztre és éjszakai poliszomnográfiás vizsgálatra, valamint HLA-meghatározásra épül. Kezelésében pszichostimulánsok és egyes antidepresszívumok használatosak. A jellegzetes tünetek, a műszeres kivizsgálási lehetőségek ellenére a betegséget rendkívül ritkán és hatalmas késéssel ismerik fel!

A 63 éves férfi tünetmentes kiütések miatt kereste fel az orvost, amelyek 4 nappal korábban jelentkeztek, egy nap­pal azután, hogy jobb oldali hasi tályog miatt a beteget kezelték. A kezelés során a tályogot megnyitották és drenálták, majd trimethoprim-sulfamethoxazol kezelést rendeltek, mivel az anamnézisben methicillinnel szemben rezisztens Staphylococcus aureus fertőzés szerepelt.

A neuromyelitis optica relapszusokban jelentkező, gerincvelő-gyulladás­sal (mielitisz) és látóideg-gyulladással (opticus-neuritisz) járó, autoimmun mechanizmussal létrejövő, kezelés nélkül súlyos, maradandó egészségká­rosodással járó vagy akár fatális kimenetelű kórkép. Megfelelő fenntartó kezelés mellett a betegség prognózisa jelentősen javítható.

Az immortalizáció feltétele a telomer DNS rekonstrukciója, melyért a tumo­rok nagy százalékában a telomeráz enzim felelős. A telomeráz gátlószerei­nek daganatellenes kemoterápiás hasznosíthatósága régóta kutatott téma. Jelen összefoglaló a telomeráz hematológiai betegségekben betöltött sze­repét, illetve a fejlesztés alatt álló inhibitorokat ismerteti.

A mai társadalomra a tudatos családtervezés jellemző, ami azt foglalja ma­gában, hogy a nem kívánt terhességet különféle módszerekkel igyekeznek megelőzni. A társadalom és a nők elvárásai a fogamzásgátló módszerrel szemben sok szemponttól függenek, így a földrajzi helytől, kulturális hát­tértől, iskolázottságtól, anyagi lehetőségektől. Egy skandináv országban élő nő pl. sokkal inkább elfogad egy olyan módszert, amely a menstruáció akár teljes elmaradásával jár, mint egy ugyanolyan korú, társadalmi státu­szú olasz nő. Manapság egyre inkább előtérbe kerülnek azok az adagolási módok, amelyek nem igényelnek napi odafigyelést, ezzel is igazodva a nők egyre feszítettebb élettempójához.

A policisztás ovarium szindróma (PCOS) a második leggyakoribb, nőket érintő endokrin kórkép. A klasszikus kritériumok mellett megjelenhet diabetes mellitus, obezitás, inzulinrezisztencia. Kései szövődményei közül kiemelendők a kardiovaszkuláris események és a krónikus anovuláció miatt kialakuló meddőség. D-vitamin-hiány számos kórkép hátterében állhat. PCOS-betegek vizsgálata során alacsonyabb D-vitamin-szintek igazolódtak. A D-vitamin-hiányos PCOS-betegek nagy dózisú D-vitamin-pótlása ígéretes terápiás lehetőség.

A császármetszések arányának emelkedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik. A közlemény összefoglalja az indikációs területek elmúlt évtizedek­ben bekövetkezett változásainak okait, elemzi a feleslegesen végzett mű­tétek megelőzésének szükséges és lehetséges módjait.

A szerzők általános orvosok számára adják meg a szülésvezetés kulcs­kérdéseire az USA-ban jelenleg legelfogadottabb válaszokat. Akadálya-e a korábbi császármetszés a hüvelyi szülésnek? Milyen fájdalomcsillapítási módszerek alkalmazhatók? Mi a teendő, ha a köldökzsinór feszesen a mag­zat nyakára tekeredik? Fontos-e a szülés utáni bőrkontaktus az anya és az újszülött között? Mikor nincs haszna az orr és a száj leszívásának? Milyen be­avatkozásokkal javítható a postpartum anyai és magzati kimenetel? Van-e legjobb szülési testhelyzet? Előnyös-e a rutinszerűen végzett gátmetszés? Érdemes-e a késői szakaszban felfüggeszteni az epidurális anesztéziát?

A patinás bostoni New England Journal of Medicinemellett más fontos orvosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watchtöbb szakterületen összegyűj­tötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közlemé­nyeit. Most a szülészet és nőgyógyászat hírértékű újdonságait nyújtja át az OTSZ olvasóinak Dr. Nagykálnai Tamás.

Megtisztelő számomra, hogy a fo­lyóirat engem kért fel a három ki­fejezetten érdekes és időszerű, szülészeti-nőgyógyászati témájú közleményből álló „szimpózium” bevezetésére. Amikor kéz­hez vettem a cikkeket, úgy éreztem, hogy a szerkesztőség nagyon jól választott. Az általános orvosoknak, illetve azoknak a kol­légáknak, akik más szakmákban szereztek gyakorlatot, hasznos alapismeretekkel bővülhet a tudományos látásmódja, ha el­olvassák az itt következő írásokat. Nézzük meg kicsit közelebbről a részleteket.