Az önmonitorozás segíthet abban, hogy a kardiovaszkuláris egészséghez való viszonyunkat megváltoztassuk. Mindaddig azonban, míg a gyógyszer­vizsgálatokhoz hasonlóan valid tudományos eredmények nem születnek az erre való alkalmazásokkal, nem az elutasítás, hanem a próbálkozás, azaz a használat a megfelelő út.

Ezt a ma már jól egyensúlyban tartható betegséget a betegek is latinul szokták megnevezni: myasthenia gravis (ejtsd: miaszténia grávisz). Az alap­betegség néha életveszélyes miaszténiás krízisbe mehet át – ennek kiváltó okaival, jeleivel és megelőzésével a betegeknek és hozzátartozóiknak is tisztában kell lenniük.

A közel tízezer fős tanulmány nagy kardiovaszkuláris kockázatú, de nem diabéteszes betegeinek vérnyomáscsökkentő kezelése során a közel 120 Hgmm-es szisztolés célérték a 140 Hgmm alatti célértékhez képest a halá­los és nem halálos főbb kardiovaszkuláris események és a bármely okból bekövetkező halálozás csökkenését eredményezte.

New England Journal of Medicine, 2015. november

A vizsgálat célja annak tanulmányozása volt, hogy az EPIC – Norfolk prog­ram résztvevői több esztendei csokoládéfogyasztásuktól függően milyen gyakran szorultak kardiológiai kezelésre, ellátásra. Úgy tűnik, a csokoládé rendszeresebb/bőségesebb fogyasztása csökkentheti a jövőbeli kardio­vaszkuláris események veszélyét.

A patinás bostoni New England Journal of Medicine mellett más fontos orvosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watch több szakterületen összegyűj­tötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közlemé­nyeit. Lapunk az általános orvoslás, bőrgyógyászat, onkológia-hematológia és neurológia témakörökből válogatott összefoglalókat ismerteti.

A divertikulózisról kialakított és a szakmai köztudatban elterjedt számos dogma – így a rostszegény étrend meghatározó szerepe a patogenezisben, az antibiotikumok hatásossága a különböző klinikai formákban, a klasszi­kus diagnosztika, a műtéti eljárások indikációja, módja – megdőlni látszik. A betegség felosztása, terminológiája, kórisméje, kezelése mindezek kö­vetkeztében átalakulóban van.

A gyulladásos reumatológiai kórképek időben elkezdett, hatásos kezelése során ma már a biológiai terápia nélküli, vagy akár a gyógyszermentes remisszió is elérhető az esetek egy bizonyos hányadában. Ezzel jelentősen csökkenthetjük a biológiai terápiás szerek lehetséges mellékhatásait és a gazdaságra rótt terheket is. A cikk a kezelés elhagyásával kapcsolatosan rendelkezésre álló irodalmi adatokat tekinti át.

A homeopátia hatástalanságáról számos közlemény, köztük több metaanalízis is beszámolt. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a homeopátiának nem csupán az elméleti alapjai hibásak, hanem a gyakorlata sem működik. Felmerül a kérdés, hogy a tudományos és az orvosi szakma miért nem kö­veteli egyöntetűen e tény elismertetését a törvényekben is.

A szerzők szorgalmazzák a szemléletváltoztatást a táplálásterápia terüle­tén. Meghatározzák a malnutríció és a szarkopénia fogalmát, rámutatnak a szűrés, megelőzés, kezelés fontosságára. Részletesen ismertetik a táplá­lásterápia módszereit, melyek a beteg otthonában is alkalmazhatók.

Az immunmediált neuropátiák a hasonló patomechanizmus alapján al­kothatnak közös csoportot. Bár klinikai megjelenésükben is vannak meg­egyező jellegzetességek, a fenotípus alapján sokszínű, heterogén beteg­csoportról van szó. A mielőbbi pontos diagnosztika, a speciális alcsoportok helyes felismerése alapvetően meghatározza a prognózist. Csak az időben elkezdett kezelés biztosíthatja a beteg életminőségének megőrzését.