A 89 éves férfi kisujjának ízülete fájdalmas és duzzadt, a beteg már évek óta nem tudja behajlítani. A duzzanat fokozatosan ala­kult ki az ujjat érintő akut, fájdalmas epizódok után. A beteg krónikus vesebetegségben is szenved (kreatininszint: 468 μmol/l) és ros­szul kontrollált diabetes mellitusa van (éhomi glükózszint: 9,5 mmol/l).

A Magyar Tüdőgondozói Hálózat 2014-ben Magyar Örökség díjban része­sült. Az elismerés annak a korszakos orvostörténeti sikernek szólt, ami Magyarországon a tuberkulózisnak mint népbetegségnek a felszámolását jelentette. Az új megbetegedések számának folyamatos csökkenése folytán Magyarország ma a WHO definíciója szerint tbc-vel alacsonyan átfertőzött országnak számít.

Az életvégi döntéseket egyre inkább befolyásolják a betegjogok, elsősor­ban az önrendelkezési jog. Az emberek szeretnének egyénileg dönteni a saját sorsukról az életük végén. 

Az influenza világszerte nagyon fontos morbiditási és mortalitási ténye­zőnek számít – az idősekre, a krónikus betegekre, a gyermekekre és külö­nösen a csecsemőkre igen nagy veszélyt jelent. Az influenza elleni vakcina védelmet nyújt a szekunder bakteriális pneumóniák ellen is.

A pulmonológiai rehabilitáció (PR) a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők kezelésének meghatározó komponense, melynek gyökerei a 19. század végéig nyúlnak vissza, és kezdetben a tbc miatt légzésrokkantak számára hasznos ismereteket tartalmazta. 

A COPD rendkívül heterogén betegségcsoport, két fenotípusa az emfizéma és a krónikus obstruktív bronchitisz. A napi gyakorlatban általánosan használt légzésfunkciós paraméterek és a GOLD 2011 kritériumok nem minden esetben magyarázzák a betegség súlyosságát és lefolyását. 

A COPD morbiditási és mortalitási mutatói aggasztóak, egészségügyi költ­ségei egyre jelentősebbek. Gyógyszeres kezelésében megjelent a klinikai fenotipizálás és az ehhez igazodó személyre szabott kezelés igénye. 

A COPD világszerte a harmadik leggyakoribb halálok, kórfejlődése hosszú, oki terápia nincs, a fenntartó, tüneti kezelés drága. A COPD nem az időskor betegsége, hanem a terhesség alatt kezdődő, a tüdő gátolt fejlődésével folytatódó, külső károsító tényezők hatására kialakuló légúti funkciózavar és tüdőparenchima-pusztulás. 

Nincs új a nap alatt. Pápai Páriz Ferenc, a 17. század polihisztora 1687-ben kinyomtatott magyar nyelvű orvosi munkájában, a Pax Corporisban már tökéletesen leírta a COPD jellegzetességeit: „A hurutról… gyakran szokott esni szorulás a tüdőben különbféle okokból, úgymint enyves sűrű phlegmától, apró mirigyes csomóktól… A tüdőnek nyavalyái közül az hurutnál semmi gyakrabban meg nem esik, sem ennél bajosabb nincsen, sem pedig ami tovább tartson. A hurut némely száraz, némelyben pedig sok phlegmát hány ki az ember…”.

Az elmúlt évtizedek során a civilizált országokban robbanásszerűen meg­nőtt a 2-es típusú diabetes mellitusban és metabolikus szindrómában szen­vedők aránya. Epidemiológiai adatok alapján 2000-ben 220 millió 2-es típusú diabéteszes ember élt a Földön; 2013-ban ez a szám meghaladta a 300 milliót, és az előrejelzések szerint 2035-re 600 millió körüli beteg­szám várható. Összefüggés igazolható az elhízott, COPD-ben szenvedők és a metabolikus szindróma között.