Egy 65 éves nő azért fordul orvoshoz, mert 3 hónapja eritémás bőrkiütéseket észlel a törzsén és végtagjain, melyek nagysága és száma lassan növekszik. A foltok viszketnek, a difenhidramin és a cetirizin nem enyhítette a tünete­ket. A viszketés zavarja a beteget az alvásban. A közeli kórelőzményben be­tegség, állatokkal történt kontaktus, utazás, testsúlyvesztés, láz vagy vérzés nem szerepel.

 A szénhidrát-malabszorpció a szervi eltéréssel nem magyarázható hasi panaszok – meteorizmus, flatulencia, fájdalom, hasmenés – gyakori oka. A laktóz és fruktóz mellett sok más „fermentálha­tó oligo-, di- vagy monoszacharid és poliol” (betűszóval: FODMAP) is okozhat hasi diszkomfortot és irritábilis bél szindrómára emlékeztető tüneteket.

 Az aplasztikus anémia ritka, nem malignus, súlyos esetekben az életet veszélyezte­tő vérképzőszervi betegség, melynek hátterében heterogén molekuláris és össze­tett klonális összefüggések bontakoznak ki. Új tapasztalatokkal gazdagodtunk mind az allogén őssejt-transzplantációs, mind pedig az immunszuppresszív kezelés terén.

 A képalkotó eljárások fontos szerepet töltenek be a reumatológiai betegségek diagnózisában és kezelésük követésében. Az ultrahang nélkülözhetetlen az ízületi és vaszkuláris betegségek, az MRI a csonteróziók és a csontvelőödéma kórismézésében. A kapillárismikroszkópia a kötőszöveti betegségek (pl. szisztémás szklerózis) korai diagnózisát és kezelésének követését segíti. A kettős energiájú CT (DECT) kimutatja az urátkristályokat. 

A betegek jelentős hányada krónikus mozgásszervi eredetű fájdalom miatt keresi fel háziorvosát, a reumatológiai vagy ortopédiai szakrendeléseket. A hatásos fájda­lomcsillapító kezelés nemcsak a funkcionális állapotot, hanem az életminőséget is javítja, a munkaképesség fenntartásával vagy helyreállításával a háttérben álló kór­képek által okozott gazdasági terhet is csökkenti. A fájdalomcsillapítók elterjedt al­kalmazása ellenére a betegek közel fele elégtelennek érzi a gyógyszerek hatását. A jelen összefoglaló áttekintést nyújt a mozgásszervi eredetű fájdalmak leggyako­ribb okairól, az egyes kórképek által okozott panaszok jellegzetességeiről és a fájda­lomcsillapítók egyes csoportjainak alkalmazási lehetőségeiről.

Az egészségügyi adatbázisok használa­ta számos kérdést és problémát vet fel, amelyek az emberekkel kapcsolatos, egészségügyi kutatások szempontjai­ból is jelentősek lehetnek. Jogos elvá­rás, hogy a különleges személyes ada­tok különleges védelmet élvezzenek az egészségügyi kutatások során is. Az ETT Elnöksége ezért szükségesnek lát­ta, hogy állásfoglalással segítse a vitás kérdésekben követendő egységes gya­korlat és szemlélet kialakítását.

Rendhagyó esetismertetésünk néhány alapkérdést exponál és válaszol meg a zöldhályog szűrésének előnyeivel, hátrányaival, lehetőségeivel kapcsolatban. A U. S. Preventive Services Task Force (USPSTF) álláspontját hazai szakvéleménnyel is kiegészítettük.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-án kiadott, klinikai vizsgálatokról szóló új rendeletét (536/2014/EU rendelet, a továbbiakban: „Rendelet”) 2016. má­jus 28-ától kell alkalmazni, feltéve hogy akkorra a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos EU-portál és adatbázis teljes mértékben működőképes lesz. A Rendelet célja, hogy felgyorsítsa és egyszerűsítse a klinikai vizsgálatok lefolytatását az Európai Unióban, és várhatóan jogi szempontból jelentősen megkönnyíti majd az engedélyezési és jelentéstételi eljárásokat.

Nemrég még hónapokban mérték az áttétes melanómás betegek várható élettar­tamát. Nemzetközi kongresszuson, az ipilimumabbal szerzett tapasztalatokat össze­gezve évekig tartó terápiás válaszokról számoltak be. Az „immunológiai checkpoint-gátló” szerrel kezelt betegek kb. 20%-a akár 10 évig is élhet. A nivolumabot és a két szer kombinációját is „kiemelkedően hatásosnak” találták az I. klinikai fázisban.

A Society for Melanoma Research kongresszusa, 2014. november

A nyílt törések prognózisa antibiotikumokkal jelentősen javítható, speciális gyógy­szerbeviteli rendszerek segítségével különösen. Ez vezetett el az antibiotikummal átitatott, biológiailag lebomló kollagén implantátum kifejlesztéséhez.

Acta Biomedica, 2011