Nem biztos, hogy a xilitol megelőzi a fogszuvasodást
A természetben megtalálható cukorpótló, a xilitol hatásaira vonatkozóan rendelkezésre álló bizonyítékok nem elégségesek annak bizonyítására, hogy a xilitol alkalmas lehet a fogszuvasodás megelőzésére gyermekeknél és felnőtteknél.
Ezzel a következtetéssel zárul egy most napvilágra került Cochrane-elemzés, melyet a University of Manchester kutatói végeztek. A vizsgálatot vezető Philip Riley, az egyetemen működő Cochrane Oral Health Group képviseletében ezt mondja: „A kezünkben lévő bizonyítékok nem elegendőek meggyőző következtetések levonására a xilitol hatásaira vonatkozólag, és eddig nem tudtuk bizonyítani a természetes édesítőszer xilitol bármilyen előnyös hatását a fogszuvasodás prevenciójában.”
A xilitol egy széles körben használt és reklámozott cukorpótló, melyről azt máris tudjuk, hogy kevésbé károsítja a fogakat, mint a cukor. Emellett azonban felmerültek olyan javaslatok is, hogy az egyes termékek xilitollal való dúsítása révén elpusztíthatók a fogszuvasodást okozó baktériumok, ezáltal megelőzhető lehet a caries – az az állapot, mely a gyermekek akár 90 százalékát is érintheti világszerte, míg a felnőttek többsége is érintett.
Áttekintésükben a szerzők olyan véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatokat gyűjtöttek össze, melyek a xilitol hatásait elemezték a fogszuvasodás előfordulására gyermekeknél és felnőtteknél. A végső elemzésbe 10 vizsgálatot vontak be, melyek körülbelül 6000 résztvevőt öleltek fel. A 10 vizsgálatból származó adatokat metaanalízisként, azaz elemezték, mintha azok egyetlen nagy vizsgálat adatai lettek volna. A metaanalízis feltétele ugyanakkor, hogy a bevont vizsgálatok felépítése hasonló legyen egymáshoz. Ez esetben azonban az egyes vizsgálatok felépítése oly nagymértékben eltérő volt, hogy a szerzők csak két vizsgálatot tudtak figyelembe venni az összevont elemzés során, melyekben a xilitolt tartalmazó fogkrémek hatásai elemezték a fogszuvasodás előfordulásának függvényében több mint 4200 gyermek bevonásával Costa Ricában. Mindkét vizsgálatot ugyanaz a munkacsoport végezte. A két vizsgálat összegzett elemzése alapján a szerzők csak gyenge minőségű bizonyítékokat találtak arra, hogy 13 százalékkal csökkent a fogszuvasodás előfordulása azon gyermekek körében, akik 3 éven keresztül xilitolt is tartalmazó fluoridos fogkrémet használtak, szemben azokkal, akik xilitollal nem dúsított fluoridos fogkrémmel mostak fogat. Amikor az elemzést kiterjesztették az egyéb xilitoltartalmú termékekre – például szirupra, szopogató tablettára és tablettára −, akkor a szerzők nem vagy csak alig találták bizonyítottnak a xilitol preventív hatását. Ahogyan dr. Riley megjegyzi: „A xilitolt tartalmazó egyéb termékek esetében nem tudtuk eldönteni, hogy azok valóban előnyös hatásúak-e vagy sem. Különösen meglepett bennünket a xilitoltartalmú rágógumikkal kapcsolatos meggyőző bizonyítékok hiánya.” Ugyanakkor az is kiemeli, hogy „gyermekek körében a xilitoltartalmú fogkrémekkel foglalkozó, korlátozottan rendelkezésre álló kutatási eredmények csak az adott vizsgált populációra relevánsak.”
A szerzők rávilágítnak arra a tényre, hogy az idevágó vizsgálatok némelyike nem szolgált elegendő információkkal a xilitol mellékhatásairól, mint amilyen a felfúvódás, a hasmenés vagy a hashajtó hatás. A vizsgálat vezetője azt írja, hogy bár azt várták, hogy minden tanulmány kitér a mellékhatásokra, valójában azonban ez nem mindig volt így: „A cukormentes rágógumik, édesítőszerek, cukorkák és egyéb termékek jól ismert gasztrointesztinális hatásokkal bírnak, melyekről világos képet kell adni a jövőbeni kutatások beszámolóiban.”
A fogszuvasodás egyik oka a fogakat borító zománcréteg sérülése vagy elvesztése, ami a fogak érzékenységét, a fogbél gyulladását és egyéb fogbetegségeket eredményez. A kutatók jelenleg is dolgoznak olyan új biokompatibilis anyag kifejlesztésén, melynek segítségével újraépíthető lehet a sérült zomácréteg, ezáltal csökkentve a fogérzékenységet és jelentősen megnyújtva a jelenlegi kezelések hatásait.
