Infarktus vagy rák megelőzésére biztonságos az acetil-szalicilsav
Angol kutatók randomizált, kontrollcsoportos vizsgálatok metaanalízisével igazolták, hogy az acetil-szalicilsav rendszeresen szedett kis dózisainak preventív hatása szignifikánsan meghaladja a nemkívánatos hatások kockázatát.
A halálozás legfőbb oka ma már világszerte a kardiovaszkuláris betegség vagy valamilyen rosszindulatú daganat. Számos vizsgálat, megfigyelés szerint kis adagú acetil-szalicilsav (aszpirin, ASA) rendszeres bevétele átlagosan 20–30%-kal csökkenti a mortalitás mindkét kiemelkedő tényezőjének kockázatát. Ennek megfelelően sok terápiás ajánlásban szerepel az ASA alacsony dózisának folyamatos szedése, kiváltképp a fokozottan veszélyeztetett korcsoportok számára. Ugyanakkor gyakorló klinikusok időről időre beszámolnak az ASA-kezelés súlyos szövődménye, a gyomorvérzés bekövetkezéséről.
A gyomorvérzésről szóló, általában egyedi megfigyelések, kazuisztikus leírások sok gyakorló orvost és beteget óvatosságra intettek a kis adagú aszpirin rendszeres szedésével kapcsolatban. Ennek megfelelően az epidemiológusok jelezték, hogy ez a prevenciós gyakorlat mérséklődik. Cardiffban angol kutatók Peter Elwood vezetésével megvizsgálták a nemkívánatos események gyakoriságát és következményeik veszélyét. Eredményeiket a PLoS One szakfolyóirat közölte. A cikk első szerzője az International Aspirin Foundation igazgatótanácsának tagja.
A Cardiffi Egyetem munkacsoportja kizárólag a randomizált, megfelelően kontrollált tanulmányokat emelte ki a kérdéssel foglalkozó nemzetközi szakirodalomból. Összesen tizenegy olyan közleményt találtak, amely a gyomorvérzés előfordulását, mértékét, következményeit egyaránt pontosan leírta. A nemzetközi terápiás ajánlások szerint alkalmazott ASA-kezelés mellett a gasztrointesztinális vérzés relatív kockázata 1,55 volt (95%-os MT: 1,33–1,83). Ugyanakkor az ASA-kezelésnek tulajdonítható gyomorvérzések halálos kimenetelének relatív kockázata 0,45-nak adódott (95%-os MT: 0,25–0,80). Így végeredményben a tartós, kis adagú ASA-szedés nem okozott szignifikáns változást a halálos emésztőrendszeri vérzések kockázatában, ez a kockázat tendenciaszerűen inkább csökkent (RR: 0,77, 95%-os MT: 0,41–1,43). Ebből következően az ASA tartós alkalmazásának legsúlyosabb nemkívánatos következménye az lehet, hogy a becslések szerint 10 éves folyamatos ASA-kezelés során, annak hatására ezerből kb. 1-1 beteg végzetes, illetve maradandó károsodást okozó szélütést szenved.
A mostani eredmények kapcsán a Cardiffi Egyetem honlapja hangsúlyozza, hogy miközben a kis adagban alkalmazott ASA mind a kardiovaszkuláris betegségek, mind a rosszindulatú daganatok veszélyét 20–30%-kal csökkenti, az utóbbi kórképekben, kiváltképp gasztrointesztinális rák esetén a gyógyszeres terápia és a besugárzás eredményességét további 15%-kal javítja.
Egy sajtóközleményben a szerzők azt írják, hogy eredményeik szerint a rendszeres aszpirin szedés nem növeli gyomorvérzés miatt a mortalitást, ezért remélik, hogy a terápiába vetett bizalom növekszik és különösen az idősebb betegek sűrűbben élnek ezzel a kezeléssel, ezáltal mind a szív-és érbetegségek, mind a rosszindulatú daganatos kórképek területén javítható a népesség halálozása”.
