Helyreállítható a látás a szemideg sérülése után?
Glaukóma vagy trauma miatt megvakult személyek látása legalább részben helyreállítható egy új kutatás szerint. A hír több mint 4 millió amerikaiban ébreszthet reményt.
A bostoni gyermekkórházban végezett vizsgálatok eredményeit a Cell január 14-i online száma közölte. A kutatók szemidegsérülést szenvedett egerek látását állították helyre génterápiával és káliumcsatorna-blokkolóval; a jótékony hatás a csatornablokkolónak köszönhető, amely elősegítette, hogy az idegrostok impulzusokat továbbítsanak a szemtől az agyig. A vizsgálók azt remélik, hogy később ugyanez a hatás gyógyszerekkel is elérhető lesz.
A kezelés után a korábban vak egerek elfordították a fejüket, hogy kövessenek egy mozgó csíkokból álló mintázatot – mondta két szenior társszerző, Zhigang He és Michela Fagiolini, a Bostoni Gyermekkórház neurológiai és neurobiológiai központjának munkatársai. A kísérlet vak elrendezésű volt, a tesztet végző asszisztensek nem tudták, hogy melyik állatokat kezelték, és melyikeket nem.
„Ahogy egyre vékonyabb csíkokat alkalmaztunk, azt tapasztaltuk, hogy az egerek nemcsak láttak, de látási képességük egyre javult” – mondta Fagiolini.
Korábban már más munkacsoportoknak is sikerült (az egyik éppen a Bostoni Gyermekkórházban), az egerek látásának részleges helyreállítása, részben csak laboratóriumban végrehajtható genetikai módszerekkel. Eljárásaik során általában elpusztítottak vagy blokkoltak tumorszuppresszor géneket, ami segíti a regenerációt, azonban növeli a rák veszélyét. A mostani kutatás elsőként alkalmazott olyan módszert, amelyet a klinikumban is lehet használni, és nem károsítja a tumorszuppresszor géneket.
A látás visszanyeréséhez az kellett, hogy regenerálódjanak az idegrostok (axonok), és ne csupán működő kapcsolatot létesítsenek az agysejtekkel, de impulzusokat (akciós potenciálokat) továbbítsanak a szemtől az agyig. A legnagyobb probléma az volt, hogy az idegrostok visszanövése során a rostokat burkoló mielinhüvely nem regenerálódik, pedig ez segíti elő, hogy az impulzusok nagy távolságra is eljussanak.
„Kezdetben azt tapasztaltuk, hogy a regenerálódott axonoknak nincs mielinhüvelyük, és nagyon rossz a vezetőképességük; az impulzusok sebessége túl kicsi volt ahhoz, hogy lehetővé tegyék a látást – mondta He. – Valamit ki kellett találnunk, hogy megoldjuk ezt a problémát.” A szakirodalom segített. Ebből megtudták, hogy egy káliumcsatorna-blokkoló, a 4-aminopiridin (4-AP) felerősíti az idegimpulzusokat, ha hiányzik a mielinhüvely. A gyógyszer Amypra néven van forgalomban, és a sclerosis multiplex gyógyításában alkalmazzák. Amikor az egereknek beadták ezt a gyógyszert, az akciós potenciálok távolra is eljutottak.
A mostani vizsgálatban egy AAV nevű génterápiás vírust használtak a regenerációt beindító növekedési faktorok (oszteopontin, inzulinszerű növekedési faktor-1 és ciliáris neurotrófiás faktor) szállítására. He és Fagiolini most azt tanulmányozzák, hogy ugyanilyen hatásos-e, ha a fehérje természetű növekedési faktorok „koktélját” közvetlenül a szembe injekciózzák.
„Alaposabban meg akarjuk érteni a mechanizmusokat, és azt, hogy milyen gyakran kell alkalmazni a fehérjéket – mondta He. – Az általunk használt génterápiás vírust már engedélyezték klinikai vizsgálat céljára, de a gyógyszerek még jobbak lennének.”
Ha a regeneráció elindult, 4-AP-t vagy valamilyen hasonló gyógyszert kell rendszeresen adni az ideg vezetőképességének fenntartására. Mivel a tartósan alkalmazott 4-AP mellékhatásként görcsöket okozhat, He és Fagiolini most a szer származékait vizsgálják, amelyek talán biztonságosabban adhatók tartósan, bár ezeket az FDA még nem engedélyezte.
Fagiolini szerint „a gyógyszerek mellett vizuális tréningre is szükség van a látás helyreállításához, de most már legalább van egy paradigmánk, amit továbbfejleszthetünk.”
Forrás: Science Daily
