Génmutáció miatt lehet életveszélyes az influenza
Egyetlen hibás gén is elég lehet, hogy az influenza halálos kimenetelű legyen. Az okot feltáró genom analízis egyben a lehetséges kezelési módot is megadja.
Élete első influenzájába csaknem belehalt az a két és fél éves amerikai kislány, aki 2011 januárjában az éves influenzajárvány során betegedett meg. Míg környezete gyorsan felépült, nála akut légzéselégtelenség lépett fel, minek következtében lélegeztetésre szorult. Ilyen súlyos lefutású megbetegedés elvétve, leginkább csak időseknél fordul elő, illetve olyanoknál, akiknél az influenza súlyos kísérőbetegségekkel is társul.
Jean-Laurent Casanova (Rockefeller University, New York, USA) és kutatócsapata az okok feltárása során a kislány és szülei genomjának teljes fehérje-kódoló részét dekódolta, ekkor derült ki, hogy mindkét szülő heterozigóta az úgynevezett funkcióvesztéssel járó mutációra az interferonszabályozó 7. faktort (IRF7) tartalmazó génben.
A fehérjék azon csoportja, melyhez az IRF7 tartozik, vírusfertőzések során az interferonok képzését serkentik. Az IRF7 mind az I-es, mind a III-as típusú interferonok képzését stimulálja. Casanova vizsgálatai azonban arra világítottak rá, hogy a plazmacitoid dendritikus sejtek, melyek a vérben és a nyirokszövetekben az immunrendszer előőrsei, a beteg gyerekben nem képeztek az I-es típusú interferonokhoz tartozó alfa2 interferont.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a szülők eltérő, külön-külön is olyan ritka mutációval rendelkeznek, hogy az apáé eddig nem is szerepelt az adatbázisokban, az anyáé pedig csak egyszer bukkant fel 122 972 kromoszóma vizsgálata során. Így az, hogy a lányuknál a két mutáció találkozott, egy szélsőségesen ritka véletlen.
Mivel a szülőknél a génhiba csak a két homológ kromoszóma egyikénél fordult elő, immunreakciójuk teljesen normális volt. Az esetig a kislánynál sem derült fény a problémára, a bakteriális fertőzéseket is sikeresen leküzdötte. A kutatások során a pluripotens őssejtjeiből kinyert tüdő-hámszövetsejtekkel folytattak kísérleteket, melyek azt mutatták, hogy az alfa-interferon kezelés blokkolja a vírus terjedését. Ez alapján feltételezhető, hogy amennyiben a génhiba korábban ismertté válik, a hiányzó interferon pótlása kedvezően befolyásolhatta volna a betegség lefolyását.
A kislány ma 7 éves, a szezonális influenza ellen évente kap oltást, de eltekintve az influenzára való fokozott érzékenységétől, teljesen egészséges. A kutatások pedig azt mutatják, hogy génszekvenálás az immunrendszer olyan további génhibáira deríthet fényt, melyek növelik a fertőző betegségekre való érzékenységet. Az azonban, hogy ezek a klinikai orvoslás számára relevánsak lesznek-e, a feltárt mutációk gyakoriságától függhet.
Forrás: aerzteblatt.de
