D-vitamin menopauza után
Posztmenopauzális nők nagy dózisú D-vitamin kezelése nem akadályozza meg a csonttöréseket.
A US Preventive Services Task Force (USPSTF) már az 2013-as ajánlásában megállapította, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a D-vitamin és a kalcium pótlás alkalmas lenne az idősotthonokban élő idős férfiak és a premenopauzális nők csonttöréseinek megelőzésére. Ugyanakkor elégséges bizonyítékunk van arra - közölte az USPSTF nevében Dr. Virginia A. Moyer (Baylor College of Medicine in Houston, Texas) az Annals of Internal Medicine 2013. február 26.-i online kiadásában, hogy ne javasoljuk posztmenopauzális nőknél a csonttörések primer prevenciójára a D-vitamin és kalcium pótlását. "A klinikusoknak ismerni kell a bizonyítékokat, hogy aztán személyre szabottan lehessen dönteni az egyes betegekről és a speciális helyzetekről”.
Az USPSTF a D-vitamin pótlás (kalciummal vagy anélkül) kérdését részletező két nagy metaanalízisből vonta le a tanulságokat. Idősek otthonában élő férfiak esetén a D-vitamin- és kalcium pótlás nem befolyásolta a csonttörések gyakoriságát (RR: 0,89, 95%CI 0,76-1,04). Az önmagában adott D-vitamin pótlásnak sem volt bizonyítható hatása (RR 1,03, 95%CI 0,84-1,26). 65 év fölöttieknél a nagy dózisú (≥800 IU/nap) D-vitamin pótlással némileg csökkenthető a csonttörések kockázata, de a hatás az alcsoportok analízise során nem bizonyult szignifikánsnak.
A Women’s Health Initiative (WHI) 36.282 egészséges posztmenopauzális nőnél D-vitamin és kalcium adagolás során a vesekövesség enyhe emelkedését látta (HR: 1,17, 95%CI 1,02-1,34). Másképpen ez azt jelenti, hogy 273 nőnél egyszer fordul elő. Dr. Moyer úgy fogalmaz, hogy „mérsékelt bizonyítékok vannak arról, hogy civil posztmenopauzális nőknél a napi 400 IU D-vitamin és 1.000 mg kalcium bevitele nem jár nettó előnnyel”.
Dr. Karen E. Hansen (Department of Medicine, University of Wisconsin, Madison) és munkatársai a JAMA Internal Medicine 2015. augusztus 3.-i számában online megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy amennyiben egy randomizált, kettős vak, placebóval ellenőrzött vizsgálatban D-vitamin pótlással a 25-hidroxivitamin D szintjét 30 nG/ml-nyire emelték, valóban növekedett a kalcium felszívódás, de ennek semmilyen haszna nem jelent meg sem a csontdenzitásban, sem az izomműködésben, sem az izomtömegben, de az elesések számában sem. A vizsgálatba eredetileg 230 posztmenopauzális nő került, 25-hidroxivitamin D-szintjük 14 és 27 ng/ml között mozgott. A posztmenopauzális nők egyik csoportja 800 IU/nap D-vitamint, a magas dózisú csoport havonta kétszer 50.000 IU dózist kapott. Utóbbiaknál néha kiegészítő adagra volt szükség, hogy a mostanában többek által javasolt 30 ng/ml szintet elérjék (az Institute of Medicine 20 ng/ml szintet javasol). Kizáró tényező volt a 75 év fölötti életkor a bél D-vitamin rezisztenciája miatt, valamint a diabétesz, a bélproblémák, a fraktúrák, a csontokra ható gyógyszerek szedése. Parathormon-szintek szerint és kalcium-bevitel szerint is osztályozták a résztvevőket, nyáron napvédelmet kellett használniuk. Egy év után a kalcium felszívódás – mint elsődleges végpont - a nagydózisú csoportban 1%-kal nőtt, az alacsony dózisú csoportban 2%-kal csökkent (a placebót szedőknél 1,3%-kal csökkent). Szinte semmi különbség nem volt a csontok ásványianyag tartalmában (BMI, p = 0,12) és egyéb jellemzőkben (izomtömeg, leülés-felállás teszt, elesések száma, törések száma, általános egészségi állapot bevallása). A szerzők viszont megállapították, hogy ezek a megfigyelések nem általánosíthatók pl. férfiakra, fiatal felnőttekre, vagy 75 fölötti nőkre, végül kijelentették, hogy „nincs olyan adat, ami a posztmenopauzális nők 25-hidroxivitamin D-értékének 30 ng/ml-re, vagy 30 ng/ml fölé való emelését támogatná”.
„Valószínű, hogy egy 1 évnél hosszabb kezelés lenne szükséges pontosabb eredmények eléréséhez, de a fenti eredmények önmagukban nem támogatják a nagydózisú kolekalciferol adagolást” – állapította meg Dr. Deborah Grady (Department of Epidemiology at the University of California, San Francisco) a tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi közleményében, melynek már a címe is önmagáért beszél: „mennyi D-vitamin lenne elég?”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
