Autoimmun betegségben szűrjünk EKG-t
Régóta ismert a kapcsolat bizonyos autoimmun betegségek, a gyógyszereik és egy veszélyes szívritmuszavar között, most pedig a mechanizmusra is fény derült.
Kimutatták azt a mechanizmust, amelynek révén a különféle autoimmun és kötőszöveti betegségben szenvedő személyekben megnő az életveszélyes kardiális események kockázata, ha bizonyos antihisztaminokkal vagy antidepresszívumokkal kezelik őket.
Az American Heart Association folyóiratának, a Circulationnak online kiadásában „Pathogenesis of the Novel Autoimmun-Associated Long QT Syndrome” címmel megjelent nemzetközi vizsgálat vezetője Mohamed Boutjdir professzor (SUNY Downstate Medical Center) volt. A kutatócsoport feltárta azt a mechanizmust, amelynek révén a különféle autoimmun és kötőszöveti betegségben szenvedő személyekben megnő az életveszélyes kardiális események kockázata, ha bizonyos antihisztaminokkal vagy antidepresszívumokkal kezelik őket.
Elsőként mutatták ki, hogy autoimmun betegségben – főleg lupus erythematosusban, Sjögren-szindrómában és más kötőszöveti betegségekben (CTD, connective tissue diseases), többek közt kevert CTD-ben, nem differenciált CTD-ben, polimiozitiszben/dermatomiozitiszben, szisztémás szklerózisban és reumatoid artritiszben – szenvedő felnőtt betegek EKG-ján milyen molekuláris és funkcionális mechanizmust révén alakul ki rendellenes elektromos aktivitás, az ún. hosszú QT szindróma (a QT intervallum meghosszabbodása).
A hosszú QT szindróma lehet genetikai zavar következménye vagy lehet szerzett is, gyakran egyes gyógyszerek mellékhatásaként; e gyógyszerek úgy befolyásolják a szívritmust, hogy megnő a kamrákból kiinduló szabálytalan szívveréses epizódok kockázata. Ezek szívdobogás-érzéshez, ájuláshoz vagy akár hirtelen halálhoz is vezethetnek a kamrafibrilláció miatt.
„Kimutattuk, hogy az ún. anti-SSA/Ro antitestek, amelyek megtalálhatók a kötőszöveti betegségekben szenvedő felnőttekben, blokkolnak egy specifikus kardiális csatornát (a hERG-nek nevezett csatornát), s így megakadályozzák a káliumionok kiáramlását a sejtekből. Ez pedig rendellenes EKG-hoz, a hosszú QT szindrómához vezet. Az ilyen „rossz” antitesteket tartalmazó szervezetben még nagyobb lehet a súlyosabb szívritmuszavarok kockázata is, ha a betegben rendellenes az elektrolitok szintje vagy olyan gyógyszereket használnak – egyes antihisztaminokat vagy antidepresszívumokat –, amelyek maguk is hosszú QT szindrómát okozhatnak” – magyarázta dr. Boutjdir.
„Ezért mi azt javasoltuk, hogy azokban a felnőtt betegekben, akikben anti-SSA/Ro antitestek vannak, rutinszerűen szűrni kellene az EKG-t, és tanácsadásban kellene részesíteni azokat, akiknek hosszú QT szindrómájuk van, az olyan gyógyszerek alkalmazására nézve, amelyek növelhetik az életveszélyes aritmiák kockázatát. Mi több, ezt a szűrést és a tanácsadást szerintünk rutinszerűen kellene végezni” – tette hozzá.
Forrás: Medical News Today
