A terhesség alatti súlyfelesleg genetikai hibákat okozhat
A terhes nők magas zsír- és cukortartalmú étrendje számos kedvezőtlen hatást fejt ki, amely legalább három soron következő generációt érint.
A terhesség alatt folytatott magas zsír- és cukortartalmú étrend legalább három soron következő generációban fokozza a halvaszülés, veleszületett rendellenességek, későbbi elhízás, valamint szívbetegségek kockázatát. Ez a tény azért is különösen fontos, mert Amerikában a terhes nők mintegy két harmada elhízott – mondja a tanulmányt vezető Dr. Moley.
A terhes nők mintegy 60%-a terhességét súlyfelesleggel kezdi és az áldott állapot alatti súlygyarapodás mértéke csupán 30%-ukban marad az ajánlásokon belül. Az elemzett tanulmány elsőként számol be a terhesség előtti súlyfelesleg kedvezőtlen jövőbeli hatásairól, mely anyai ágon öröklődve genetikai rendellenességeket okozhat. Az elhízás kedvezőtlen hatásai, többek között a II-es típusú cukorbetegségre, valamint a szívbetegségekre való fokozott hajlam, tehát több generáción át is megfigyelhető.
A tanulmány során Dr. Moley kutatócsoportja nőstény egereket a fogantatást megelőző 6. héttől az elválasztásig magas zsír- és cukortartalmú étrenden (60% zsír és 20% cukor) tartott. Moley szerint ez gyakorlatilag megfelel egy szinte kizárólag gyorsételeket tartalmazó nyugati étrendnek. Az egerek utódjait kontrollált, alacsony zsír- és cukortartalmú, magas fehérjetartalmú diétán tartották, azonban ennek ellenére az anyaállat első, második és a harmadik generációs kölykei körében inzulinrezisztencia és egyéb metabolikus zavarok jelentkeztek, továbbá izom- és csontszöveteikben abnormális mitokondriumok jelentek meg. A tanulmány vezetője szerint vizsgálatuk felveti annak lehetőségét, hogy az ilyen táplálékkal etetett egerek petesejtjei az egész szervezet mitokondriális működészavarait meghatározó mutációkat hordoznak.
Mivel az embereknél a gyermek étrendje szorosan tükrözi a szülők által fogyasztottat, az anyai metabolikus szindróma megjelenése az egérmodellen tapasztalt eredményeknél emberekben feltehetően még erősebben mutatkozik majd – feltételezi Moley. Jelen eredmények még csak kezdetlegesek és további kutatások szükségesek annak megállapítására, hogy az alacsony zsír- és cukortartalmú diéta, vagy a rendszeres testmozgás visszafordíthatja-e a fent leírt genetikai rendellenességeket. Mindezektől függetlenül azonban az bizonyos, hogy a tápláló étrend kiemelten fontos, miközben az emberiség a gyorsételek és a feldolgozott ételek elterjedése okán egyre egészségtelenebbül étkezik.
Jelen tanulmány felhívja a figyelmet az anya hiányos táplálkozása és az elhízásra való fokozott hajlam által okozott kedvezőtlen metabolikus hatásokra, melyek akár több generáció egészségi állapotára rányomhatják a bélyegüket.
Forrás: Cell Reports
