A halfogyasztás depresszió ellen is védhet
Már régebben megállapítást nyert, hogy a jelentős mennyiségű hal-fogyasztásnak védő hatása van számos krónikus betegség, pl. a kardiovaszkuláris betegségek, vagy a rák ellen.
A depresszió és a halfogyasztás kapcsolatának elemzését a Journal of Epidemiology and Community Health szaklapban 2015. szeptember 10.-én online megjelent tanulmányban dr. Fang Li (Department of Epidemiology and Health Statistics, Medical College of Qingdao University, Kína) és munkatársai metaanalízisükben 26 vizsgálatban gyűjtött 150 278 személy adatait értékelték. A vizsgálatok közül 10 európai, 7 észak-amerikai, 2 dél-amerikai, 4 ázsiai, és 3 óceániai volt. Minden esetben két független szakértő értékelte azt, hogy a vizsgálatok megfelelnek-e a metaanalízis követelményeinek. A 26 vizsgálat közül 12-ben határozott összefüggést láttak a halfogyasztás és a depresszió között, 14 vizsgálatban viszont ilyen összefüggést nem találtak.
A depresszió összegzett relatív kockázata (pooled relative risk) a legtöbb és a legkevesebb hal-fogyasztás esetén 0,83-nak adódott (95%CI: 0,74-0,93). Ezek az eredmények a 10 kohorsz vizsgálatban hasonlóan alakultak (relatív kockázat, RR = 0,84, 95%CI: 0,75-0,94), de a 16 keresztmetszeti vizsgálatban is ugyanezt az eredményt lehetett megfigyelni (RR = 0,82, 95%CI: 0,68-1,00). Amennyiben a férfiakat és a nőket egymástól elkülönítve vizsgálták, szignifikáns fordított összefüggés volt megfigyelhető. Az alcsoport analízisben azt mutatták ki, hogy a több hal fogyasztása a depresszió gyakoriságának jelentős csökkenésével járt, de csak Európában (RR = 0,72, 95%CI: 0,63-0,82). Ennek az lehet az oka, hogy Európában több vizsgálatot végeznek, és több résztvevőt vonnak be – jelentette ki a Medscape Medical News-nak a vizsgálattól független Jun Lai (University of Newcastle, New South Wales, Australia). Az összegzett RR a többi kontinensen is a depresszió kockázatának csökkenésére utal – bár nem statisztikailag szignifikáns módon. Ez a metaanalízis azért figyelemre méltó, mert a régebbi tanulmányok leginkább az omega-3 zsírsavakra fókuszáltak.
Lai és munkatársai 6 elektronikus adatbázisban található 21 vizsgálat metaanalízise alapján már 2013-ban közölték az American Journal of Clinical Nutrition című lapban, hogy az „egészséges táplálkozás” (sok zöldség, gyümölcs, hal és magvak) csökkentik a depresszió kockázatát: OR: 0,84; 95% CI: 0,76, 0,92; P < 0.001. Ugyanakkor nem lehetett összefüggést találni a nyugati típusú táplálkozás és a depresszió kockázata között: OR: 1,17; 95% CI: 0,97, 1,68; P = 0,094. Lai a fenti megfigyelések alapján mindenképpen javasolni tudja az omega-3-at és a halat az „egészséges táplálkozás” körébe felvenni.
Roel J.T.Mocking (Department of Psychiatry of the Academic Medical Center at the University of Amsterdam) szerint a tanulmány értéke a halfogyasztás és a depresszió közötti összefüggés kimutatásán túl a kontinensek közötti különbségek feltárása, de érdekes lenne a kérdést befolyásoló helyi faktorok és az antidepresszánsok felírásának szokásainak vizsgálata is. A halfogyasztás depresszióra gyakorolt kedvező hatásaszerinte semmiképp sem tulajdonítható az omega-3 zsírsavnak (mert ők ilyen tartalmú táplálékkiegészítők adásakor semmilyen hatást nem tapasztaltak.), hanem inkább az eikozapentaén-savnak (EPA) köszönhető. Mocking és munkatársai már az European College of Neuropchychopharmacology (ECNP) 27. berlini kongresszusán bemutattaák, hogy a zsírsavanyagcsere változásai és az azt befolyásoló kortizol kapcsolatban áll az antidepresszáns (paroxetin) kezelésre adott válasszal: a zsíros hal fogyasztásának emelése rásegített („boost”-olta) a betegek terápiás válaszát.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
